A Földtani Közlöny friss közleményei

Feliratkozás A Földtani Közlöny friss közleményei hírcsatorna csatornájára

A Földtani Közlöny — a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata  — 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.  A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül  a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. A folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű (OA). A kiadványt az MTMT, a CrossRef, Scopus indexeli, az MTA REAL és az OSZK EPA archiválja.

Frissítve: 5 óra 44 perc

Elnöki megnyitó

cs, 2024/06/06 - 03:13

2023 tavaszán a Magyarhoni Földtani Társulat Elnöksége és tagságának jelentős része a jubileumi előadónap és a kapcsolódó szatellit rendezvények minél magasabb színvonalú, minél emlékezetesebb megrendezésére készült. Hogyan lehet egyszerre megmutatni 175 év folytonosságát, a jelen szakmai kihívásait és megfogalmazni a jövőnek szánt legfontosabb üzeneteinket? Vajon belefér-e egy egész napos tudományos rendezvény feszített kereteibe valamennyi szakosztály és területi szervezet érdemi bemutatkozása? Kell-e főszponzor, kik legyenek a kiemelt meghívottak, mi legyen az ülés hivatalos nyelve, hány kapcsolódó konferenciát, előadóülést és terepi napot tervezzünk? Ilyen és hasonló izgalmas kérdések körül folyt a rendszeres diskurzus, és ebbe a lelkes tervezésbe rondított bele egy napsütéses pénteken az a telefonhívás, amely az azóta mindenki számára ismert banki csalásról értesített. Az a döbbent délután az Elnökség valamennyi tagját visszarántotta a földre. Hogy eshetett meg? Ki tehette? Hol hibáztunk? Megtörténhet-e újra? (folytatás a PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2023. évi tevékenysége

cs, 2024/06/06 - 03:13

A Magyarhoni Földtani Társulat 2023-ban ünnepelte alapításának 175. évfordulóját. Az Elnök­ség, a szakosztályaink és területi szervezeteink éves programjaikat e köré az évforduló kö­ré szervezték. A programok­ nagy része már döntően személyes jelenléttel zajlott, a kizárólag online ese­mények száma lecsökkent, viszont egyre nagyobb teret nyert a hibrid forma, ahol a személyes jelenlét barátságos hangulata és az online világ távolságfüggetlensége keveredik egymással. (folytatás a PDF-ben)

Középső miocén szárazföldi gerinces faunadokumentáció Észak-Magyarországról és a Visegrádi-hegységből

cs, 2024/06/06 - 03:13

Az első szerző az utóbbi két évtized során tonnás nagyságrendű mintaanyag begyűjtésével és iszapolásával számos középső miocén (badeni és szarmata) korú kisgerinces leletegyüttest tárt fel elsősorban Észak-Magyarországon, valamint a Visegrádi-hegységben. Az iszapoláshoz a Daams & Freudenthal (1988) által leírt berendezést alkalmazta. A faunák feldolgozása nemcsak rendszertani, ősállatföldrajzi és biokronológiai eredményeket hozott, hanem kőzetrétegtani, geokronológiai vonatkozásai is vannak. Jelen tanulmány célja ez utóbbi összefüggések ismertetése.

Furadékelemzések és eredményeik alkalmazása – esettanulmány

cs, 2024/06/06 - 03:13

A szerző áttekintést ad a furadékmintázásról és a furadékanalízisekről. Egy példaként használt fúrásban bemutatja a furadékanalízisek eredményeit: a Rock-Eval-adatokat, a furadékok szénhidrogéngáz-tartalmát és szénizotóparányait, a furadékextraktumok biomarker és szénizotóparány-adatait. A Rock-Eval-adatok segítségével megállapítható volt az anyakőzetek jelenléte, vastagsága és kerogénjének típusai. A furadékgázok szénhidrogénjeinek szénizotóparányai II/III és III típusú kerogént jeleztek, továbbá a termogén eredetű metán mellett a bakteriális eredetű jelenlétét. A rétegvizsgálatok gázaiban lévő etán és propán szénizotóparányai autochton jellegre utaltak. A furadékextraktumok biomarkerei és szénizotóparányai alapján megállapítható, hogy az „alsó” pannóniai és a középső miocén kőzetekből származó extraktumok genetikailag eltérőek, továbbá a rétegvizsgálatból származó szénhidrogén-folyadékot a középső miocén anyakőzet generálta, és a szénhidrogén-folyadék autochton jellegű.

A heteromorph Parapatoceras ammonitesz genus előfordulása a villányi alsó calloviban

cs, 2024/06/06 - 03:13

A gazdag középső jura (callovi) faunájáról ismert villányi ammoniteszes padból nemrég előkerült egy Parapatoceras példány. Ez a heteromorf (kicsavarodott) ammonitesz nem ritka, különösen az európai callovi faunákban, de Villányból, az ezrével gyűjtött és két klasszikus monográfiában feldolgozott anyagban egyetlen példányként ritkaságnak számít. A dolgozat a példány leírását adja, és egyúttal áttekintést nyújt a Magyarországról, a középső jurából eddig ismertetett heteromorf ammoniteszekről.

Egy elfelejtett nemzetközi folyóirat a Trianon utáni Magyarországon – a Palaeontologia Hungarica

cs, 2024/06/06 - 03:13

A Palaeontologia Hungarica nevű nemzetközi őslénytani folyóirat 1921–1927 között jelent meg Magyaroszágon, neves nemzetközi szerzőgárdát felsorakoztatva. A szerkesztő, Majer István, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem adjunktusa, társszerkesztői Nopcsa Ferenc paleontológus és Fejérváry Géza Gyula zoológus, mindkettő világhírű a maga szakterületén. Arra keressük a választ, hogy milyen igények hozták létre a folyóiratot, és milyen okok vezettek megszűnésére; hogyan jelenhetett meg a koldusszegény Magyarországon egy világszínvonalú tudományos folyóirat, ha csak rövid időre is.

Zsigmondy Vilmos, a Kárpát-medence földtani felépítésének és nyersanyagkincseinek sokoldalú kutatója

cs, 2024/06/06 - 03:13

Széles körben ismertek azok a kutatások, amelyek Zsigmondy Vilmos artézikút- és hévízkútfúrásaival foglalkoztak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Zsigmondy a hazai bányászat történetében, azon belül a kőszénbányászat terén is úttörő volt, maradandó műszaki megoldások egész sorát alkotta. Ő volt az első, aki a Kárpát-medence földtani felépítését kutató fúrásokat mélyített, valamint elsőként fogott bele Magyarországon olajkutató fúrásba. A városligeti fúrásnál Magyarországon elsőként hajtott végre magfúrást, ahogy ő mondta „hengerfúrást”. Jelen tanulmányban Zsigmondy szén-, olaj- és földtankutató tevékenységeit mutatom be.

Milyen volt geológiát tanulni a budapesti egyetemen az 1960-as években?

cs, 2024/06/06 - 03:13

Hatvan évvel ezelőtt, 1963 szeptemberében huszonvalahány társammal kezdtük meg tanulmányainkat az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán. Most a tanulmányokkal töltött öt egyetemi évre távlatból visszaemlékezve szeretném megörökíteni azt az időt, ami számunkra a következő évtizedeket megalapozta és meghatározta. Nagy reményekkel indultunk, és nem csalatkoztunk, öt év múlva maradandó értékekkel távoztunk. Volt, amit nem kaptunk, nem kaphattunk meg képzésünk során, de ehhez nem mérhető az, amit kaptunk az egyetemtől és a tanárainktól. Ez az emlékezés köszönet és tisztelgés emléküknek.

Mielőtt elbeszélném, hogyan kerültünk az egyetemre, hová jártunk órákra és gyakorlatokra, mit és kiktől tanultunk, miként jártuk be az országot a szakmai kirándulások során, röviden elmondom, hogy milyen állapotban fogadott bennünket a földtudomány a Természettudományi Karon.

In memoriam Dr. Póka Teréz

cs, 2024/06/06 - 03:13

A közelmúltban ismét nagy és pótolhatatlan veszteség érte szaktudományunkat: 2023. október 5-én, életének 88. évében elhunyt Póka Teréz geológus–geokémikus, a földtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatólaboratóriumának (MTA GKL) (mai nevén: HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet) nyugalmazott tudományos osztályvezetője, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja. (folytatás PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2023. évi rendezvényei

cs, 2024/06/06 - 03:13
  • Központi rendezvények
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Budapesti Területi Szervezet – Általános Földtani Szakosztály
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Dél-Dunántúli Területi Szervezet
  • Észak-Magyarországi Területi Szervezet
  • Online kurzusok
  • Agyagásványtani Szakosztály és Ásványtani-Geokémiai
    Szakosztály
  • Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztály
  • Nyersanyagföldtani Szakosztály
  • Oktatási és Közművelődési szakosztály
  • ProGEO Földtudományi Természetvédelmi Szakosztály

(részletek a PDF-ben)

 

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

cs, 2024/06/06 - 03:13

Események:

  • XII. Kárpát-medencei Összegyetemi terepgyakorlat, Bakony – Balaton-felvidék
  • Ifjú Szakemberek Ankétja, 2024
  • Rajzpályázat-eredmények
  • Reinjection Workshop, 2024. április 16.

Könyvismertetés:

  • FŐZY István: Bersek. Kőzetek és kövületek. Egy gerecsei hegy története. GeoLitera, Szeged
  • CHOLNOKY Jenő: Utazás a sátán szekerén
  • Élisée Reclus: A patak élete
  • GURKA Dezső 2023: Novalis magyarországi vonatkozású motívumainak életrajzi háttere. A Charpentier család kapcsolati hálójának irodalmi
    aspektusai. – Gondolat, Budapest. 122 p.

Személyi hírek:

  • PRAKFALVI Péter tagtársunk kitüntetése

(részletek a PDF-ben)

Bevezető

sze, 2024/02/21 - 03:09

A földrengések a Föld szeizmikusan aktív és sűrűn lakott területein óriási katasztrófák előidézői lehetnek. A Pannon-medence és benne Magyarország szeizmikus aktivitása közepes szintű, de nem elhanyagolható mértékű. A közepes aktivitás azonban nem jelenti azt, hogy minden földrengés mérsékelt erősségű lenne, csak azt, hogy a nagy rengések ritkán következnek be. Az ismert földrengések statisztikai vizsgálata alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések hazánkban átlagosan 40-50 évente fordulnak elő. A múltban több komoly pusztítást okozó földrengés sújtotta az országot. Napjainkban pedig a modern társadalom és gazdaságkritikus infrastruktúráinak sérülékenysége miatt egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat hazánkban is. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Dr. Parák Tibor

sze, 2024/02/21 - 03:09

Parák Tibor Esztergomban született. Felsőfokú tanulmányait, mely későbbi hírnevét is megalapozta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán végezte, 1954-ben szerzett diplomát. Geológuspályáját a Nógrádi Szénbányáknál kezdte. Az 1956-os forradalom eseményei éppen Romániában érték, és mivel korábban volt már összeütközése az államvédelmi szervekkel, nem tért vissza Magyarországra. Jugoszlávián át Ausztriába távozott, ahol a menekülteket elosztó intézmény a semleges Svédországot jelölte meg úti célként. (folytatás a PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

sze, 2024/02/21 - 03:09

Események, rendezvények

  • Tisztelgés SZABÓ Csaba munkássága előtt a Goldschmidt Konferencián
  • Ünnep a geológusoknak, ünnepség a községnek Emlékezés PAPP Károly professzorra Tápióságon
  • 19. Téli Ásványtudományi Iskola, Veszprém, 2024. január 18–19.

Személyi hírek

(részketej a PDF-ben)

A Cirkum-Pannon-régió szeizmicitása (456–2020) (M>2)

h, 2024/01/08 - 04:15

A Cirkum-Pannon régió szeizmicitásának térképe (456-2020) (M>2) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500000 léptékben. Az új szeizmicitás-térkép összefoglalja a 2-es magnitúdónál nagyobb historikus és modern műszeresen regisztrált földrengések hipocentrumait Magyarországon és tágabb környezetében. Az új térkép kombinálja az elérhető történelmi katalógusokat 456-tól, az átdolgozott hazai hipocentrumokat, valamint a nemzetközi adatbázisok modern műszeres eredményeit, ezzel teljesebb képet adva a Cirkum-Pannon régió szeizmicitásáról.

Magyarország szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe

h, 2024/01/08 - 03:08

Magyarország új szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500 000 léptékben. Az új szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép közvetlen áttekintő információkat nyújt a szakemberek és a társadalom számára adott terület földrengés-érintettségéről, illetve a potenciális felszínközeli vetős elmozdulásokról. Ezen információkat egészítik ki az Eurocode 8 talajosztályok térképezett elemei, amelyek megmutatják, hogy földrengés bekövetkezése esetén hol és milyen mértékű rengéserősítő hatással kell számolni. A szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép és az ugyancsak megszerkesztett szeizmotektonikai térkép a projekt keretében elkészült térképsorozat záró tagjai, amelyek a projekt legfőbb eredményeit összesítve mutatják be.

Magyarország szeizmotektonikai térképe

h, 2024/01/08 - 01:47

Magyarország új szeizmotektonikai térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500 000 léptékben. Az új szeizmotektonikai térkép szintetizálja az országra jelenleg elérhető szeizmológiai, tektonikai és geodinamikai ismeretanyagot, áttekintést nyújtva a historikus és modern műszeresen regisztrált szeizmicitásról, a jelenkori feszültségrezsimről és kéregdeformációról, továbbá a jelentősebb pre-pannóniai és aktív vetőkről. A szeizmotektonikai térkép és az ugyancsak megszerkesztett szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép a projekt keretében elkészült térképsorozat záró tagjai, amelyek a projekt legfőbb eredményeit összesítve mutatják be.

A Kárpát-Pannon régió szeizmicitása: aktualizált és átdolgozott földrengés-adatbázis

v, 2024/01/07 - 10:00

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. Ehhez elengedhetetlenül fontos egy megbízható adatbázis a régió földrengéseiről. Emellett a földrengés-veszélyeztetettségi számítások elvégzéséhez is szükséges, hogy rendelkezésre álljon egy pontos, homogén földrengés-katalógus. A projekt keretében ezért sor került a korábbi katalógusok felülvizsgálatára.
Első lépésben a Magyarországon és szűkebb környezetében, azaz a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Bulletin (HNSB) által lehatárolt területen (45,5°–49°É; 16°–23°K) kipattant, 1996 és 2021 között digitálisan regisztrált összes szeizmikus esemény ismételt és egységes helymeghatározására került sor. Az arra alkalmas eseményklaszterek többeseményes helymeghatározását is elvégeztük. A katalógus szennyezettségének csökkentése érdekében több száz mesterséges, antropogén eseményt távolítottunk el, így a pontosított hipocentrumú, földrengésként nyilvántartott események alkalmassá váltak a szeizmotektonikai értelmezésre. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban (KRSZO) bevezettük a jelen projektben alkalmazott eljárást, így a hazai digitális katalógusunk évente egységesen bővíthető az újabb eseményekkel.
Mivel az ország területét nemcsak a határokon belül kipattanó, hanem az országhatáron kívül keletkező nagyobb földrengések is veszélyeztetik, szükség van a tágabb környezet, a Kárpát-Pannon térség földrengéseinek ismeretére is. A KRSZO a korábbi években is rendelkezett – történelmi földrengéseket és műszeres adatokat egyaránt tartalmazó – katalógusokkal. A legutolsó 456-tól 2010-ig tartalmazott földrengéseket a teljes Kárpát-medence területére. A projekt keretében ezt a kombinált katalógust 2020-ig bezárólag kiegészítettük újabb eseményekkel és különböző magnitúdótípusokkal. A korábbi hipocentrumokat módosítottuk az újraszámított helykoordinátákkal és mélységadatokkal, a különböző típusú magnitúdók között korrelációs összefüggéseket határoztunk meg, és áttértünk a momentummagnitúdók használatára. Elkészítettük a Kárpát-Pannon régió új szeizmicitástérképét, ami a felülvizsgált katalógusokkal együtt alapul szolgál a későbbi elemzéseknek, és megbízhatóbb földrengés-veszélyeztetettség számítást tesz lehetővé.

Regionális feszültségmező és deformációs sebesség a Pannon-medence térségében: új adatrendszerek és térképek bemutatása

v, 2024/01/07 - 10:00

A Pannon-térségben továbbra is kihívást jelent az aktív deformációs folyamatok értelmezése. Ennek pontosítása és mennyiségi leírása kulcsfontosságú a szeizmotektonikai veszélyeztetettség és a geodinamikai értelmezés tekintetében. Ez a tanulmány összefoglalja a legújabb (kéreg) feszültség és GNSS-alapú alakváltozási sebesség eredményeit, valamint ezek vonatkozásait az aktív deformációs folyamatokra. A szövegben található ábrákon kívül az eredményeket két önálló digitális azonosítóval rendelkező térképmellékletben is bemutatjuk 1:1500.000 méretarányban. A feszültség és deformációs ráta eredményei azt mutatják, hogy a Pannon-térségben a transzpressziós feszültségmező és ehhez kapcsolódóan a rövidüléses és a transzpressziós deformáció határozzák meg az aktív tektonikát. A főfeszültség tengelyek iránya és aránya a terület nagy részén jó egyezést mutat a deformációs ráta főtengelyek irányával és arányával, ami arra utal, hogy a felsőkéreg feszültségek és a felszíndeformáció szoros kapcsolatban állnak. Az Adria-mikrolemez észak felé irányuló mozgása mellett a Keleti- és Déli-Kárpátok területének lassabb, de konzisztens délnyugati irányú mozgását a Pannon-térség feszültségmezőjének és deformációjának fontos peremfeltételeként azonosítjuk. Az eredmények általában jó egyezést mutatnak és nagyban kiegészítik, pontosítják az előző feszültség- és felszíndeformációs adatbázisokat, valamint bemenő paraméterként vagy referenciaként szolgálhatnak geodinamikai és szerkezeti modellekhez és elemzésekhez, szeizmotektonikai modellekhez, földrengés-veszélyeztetettségi becslésekhez és geo-energetikai projektekhez is.

A neotektonikus fázis deformációi Magyarországon

v, 2024/01/07 - 10:00

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. A új modell egyik kulcsfontoságú elemét képezte a projekt keretében elkészült, a neotektonikus fázis (<6–8 Mév) tektonikus és atektonikus eredetű deformációit bemutató új, 1:500 000 léptékű országos térkép. Jelen munka fő célja az új térkép és a kapcsolódó legfontosabb eredmények áttekintése.

A megszerkesztett új térkép alapját 70 db 3D szeizmikus adattömb és közel 2900 db 2D szeizmikus szelvény szerkezeti értelmezése, továbbá a neotektonikai szakirodalom releváns eredményeinek kritikai értékelése és integrációja képezi. Az elvégzett országos térképezés legfőbb eredményei a megelőző neotektonikai térképekkel összevetve az alábbiakban összegezhetők:

i) A fiatal, felszínközeli szerkezetek (vetők és redők) a korábbiaknál részletesebb és pontosabb ábrázolása.

ii) A vetők és redők különböző típusainak elkülönítése, jellemzése és ábrázolása.

iii) Fontos újdonság a jelentősebb prepannóniai vetős mélyszerkezetek (ún. „gyökérzónák”) pontos kijelölése és országos ábrázolása a térképezett neotektonikus deformációk kontextusában a rendelkezésre álló szeizmikus adatrendszer és irodalmi adatok integrált felhasználásával. A „gyökérzónák” és a felszínközeli neotektonikus szerkezetek együttes ábrázolása számottevően segíti elő a vetőkép lokális és regionális szerkezeti kontextusának jobb áttekintését.

iv) A mély- és felszínközeli szerkezetek kapcsolata alapján a neotektonikus vetők kialakulása egyértelműen a megelőző – uralkodóan az oligo-miocén extrúzióhoz vagy a miocén riftesedéshez kapcsolódó – vetők reaktivációjához köthető a Pannon-medencében, összhangban a korábbi tektonikai elemzések eredményeivel.

v) Neotektonikai szerkezeti domének a korábbiaknál pontosabb és országos szintű elkülönítése és jellemzése deformációs stílus és mintázat alapján.

vi) A késő pannon/pliocén kinematika és feszültségmező interpretációja az országos vetőkép és az értelmezett elmozdulások alapján.

Oldalak