Rézérc

Az érc olyan ásványkeverék vagy kőzet, melyekben a fém(ek) olyan mértékig dúsultak, hogy az adott társadalmi, technológiai, ipari körülmények között gazdaságosan kinyerhetőek.

A réz például a földkéregben átlagosan 58 ppm mennyiségben van jelen, ennek nagyságrendileg 100x feldúsulása esetén beszélhetünk ércekről. A rézércesedések jó része magmás folyamatokkal, vagy melegvizes oldatáramlási események során jön létre, az ismert hazai példák (pl. a Recski Érces Komplexum) is ez utóbbi, ún. hidrotermás rendszerek táborát erősítik.

A rézércek változatos elsődleges és másodlagos ásványokat tartalmaznak. Míg a termésréz 100% Cu, addig az ércekben gyakori szulfidokban ennél jelentősen kevesebb réz van (pl.: kalkopirit, 34,5% Cu, bornit, 63% Cu, covellin, 66,4% Cu, kalkozin, 79,8% Cu, enargit, luzonit, 48,4% Cu). A réz oxidok ennél gyakran több rezet tartalmaznak (pl. kuprit, 88% Cu, tenorit, 80% Cu), míg a színes másodlagos ásványok gyakori képviselői, a karbonátok közé tartozó malachit 57%, az azurit 55% Cu tartalommal bír.
A ma ismert technológiákkal már 0,3-2 % réztartalmú ércek is gazdaságosan feldolgozhatóak. Mivel relatíve alacsony a fémtartalmuk, ezért előbb fizikai dúsító eljárásokat alkalmaznak, és csak utána nyerik ki kohósítással a fémet.

Fotó: B. Kiss Gabriella

A réz felhasználása az utóbbi több, mint 100 évben ugrásszerűen megnövekedett (több, mint tízszeresére), ami elsősorban a töretlen gazdasági, technológiai fejlődésnek köszönhető. A réznek ugyanis jelentős szerepe van a gépipar, elektronika, járműipar, és fogyasztási cikkek mellett az építőiparban is. Gyakorlatilag elmondható, hogy a felelősségteljes, környezettudatos gazdasági fejlődés elképzelhetetlen réz nélkül, hiszen  egyebek mellett  a „zöld energiaátmenethez” szükséges nyersanyagok között is előkelő helyen szerepel, gondoljunk csak a napelemek, szélerőművek, elektromos járművek, elektromos hálózat, vagy akár az energiatárolás rézigényére. Ezt a hatalmas igényt újrahasznosítással nem lehet kielégíteni (~22% fedezhető abból), így komoly szerepet kapnak a nyersanyagkutatók és a bányavállalatok szakemberei. A ma elérhető, modern technológiákkal, a környezetre való maximális odafigyeléssel ugyanis biztosítható a felelős nyersanyagellátás.