2024. évfordulós magyar földtudósai

225 éve (1799)

– Született Petényi Salamon János.

A kép forrása az ELTE Intézményi Digitális Tudástár

175 éve (1849)

– Született id. Lóczy Lajos.

A kép forrása az ELTE Intézményi Digitális Tudástár

– Született Primics György.

150 éve (1874)

–Született Böckh Hugó.

A kép forrása Csáky János 2003

– Hunyt el Kubinyi Ferenc.

A kép forrása az ELTE Intézményi Digitális Tudástár

– Hunyt el Ballus Zsigmond.

– Hunyt el Pávai-Vajna Elek

– Hunyt el Reitter Ferenc

125 éve (1899)

– Született Náray-Szabó István.

– Hunyt el Franz von Hauer.

– Hunyt el Torma Zsófia, a Társulat első női tagja

100 éve (1924)

– Született Varga Gyula.

– Született Balázs Dénes

25 éve (1999)

 

Földtani érdekességek

 

125 éve készült el a Magyar Királyi földtani Intézet Stefánia úti palotája

A fénykép az SZTFH, Földtani Szolgálat Tudománytörténeti Gyűjteményéből származik

475 éve (1549)

– Bázelben megjelent Georg Wernher „De admirandis Hungariae aquis hypomnemation” c. könyve.

 

250 éve (1774)

– A nagyszombati egyetemen természetrajzi tanszéket alapítottak Historia Naturalis Generalis néven. Vezetője: Piller Mátyás.

– Frankfurtban és Lipcsében megjelent Born Ignác „Briefe über mineralogische Gegenstande auf seinem Reise durch den Temeswarwr Banat, Siebenbürgen, Oberf- und Nieder-Ungarn” c. könyve.

 

225 éve (1799)

– Budán megjelent Mitterpacher Lajos „Compendium historiae naturalis” c. egyetemi tankönyve.

– Hainits Frigyes mérnök elkészítette a budai keserűvízforrások környékének térképét.

A kép forrása: https://maps.hungaricana.hu/

 

200 éve (1824)

– Pesten megjelent Katona Mihály „Közönséges természeti földleírás” c. könyve.

 

175 éve (1849)

– Bécsben megalapították a Birodalmi Földtani Intézetet (K. K. Geologische Reichsanstalt). Első igazgatója: Wilhelm Haidinger.

A kép forrása a Geologie von Österreiche honlapja

 

– Erdélyben megalakult a Siebenbürgischen Verein für Naturwissenschaften zu Hermannsradt.

– A pesti tudományegyetemen megalakult az önálló Ásványtani Tanszék. Első tanára: Szabó József.

 

150 éve (1874)

– Finály Henrik szerkesztésében megjelent az Erdélyi Múzeum első száma.

– Megindult a Magyarországi Kárpát Egylet Évkönyvének a kiadása.

– G. Tschermak Vaskőről leírta és elnevezte a ludwigitet.

– A. Schrauf Vaskőről leírta és elnevezte a veszelyitet.

A fénykép a Miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdona, a példányt Szakáll Sándor gyűjtötte

 

125 éve (1899)

– Báró Nopcsa Ferenc június 21–én a bécsi Tudományos Akadémián megtartotta első előadását az erdélyi dinoszauruszokról.

– A veszprémi Jeruzsálem-hegyen Laczkó Dezső megtalálta a „kavicsfogú álteknős” (Placochelys placodonta) első csontmaradványait.

– Október 1-jén elkészült a Magyar Királyi Földtani Intézet palotája.

Nopcsa, F. (1900). Dinosanrierreste aus Siebenburgen. I. Schadel von
Limnosaurus transsylvanicus nov. gen. et spec. Denkscbr. Akad. Wiss. Wien 68: 555-591.
 

 

100 éve (1924)

– Budapesten megjelent Rozlozsnik Pál „Bevezetés a nummulinák és assilinák tanulmányozásába” c. alapvető műve.

– Megjelent Magyarország első agrogeológiai térképe és annak magyarázója, megalkotója: Treitz Péter.

– Rómában megrendezték a IV. Nemzetközi Talajtani Kongresszust, amelynek keretében megalapították a Nemzetközi Talajtani Társaságot. Ebben vezető szerepet kapott Sigmond Elek professzor.

 

75 éve (1949)

– Budapesten megjelent az Alumínium-kézikönyv, melyben Vendel Miklós „A magyar bauxitok teleptana” c. fejezetet írta.

– Miskolcon megalapították a Nehézipari Műszaki Egyetemet, a bányamérnökképzés Sopronból ide került.

– A Budapesti Műszaki Egyetem veszprémi Nehézvegyipari Karán megalakult az Ásványtani Tanszék. Vezetője: Nemecz Ernő.

– A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályából megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság.

 

50 éve (1974)

– Budapesten Megjelent Géczy Barnabás „Őslénytan” c. könyve.

– A Földtani Intézetben megjelent többek közt „Az Alföld földtani atlaszá”-nak első, 1: 200 000–es méretarányú, Csongrád jelzésű lapja, a „Mátra-hegység földtani térképe” a további MÁFI térképlapok részletes listája elérhető az utódintézmény honlapján.

 

25 éve (1999)

– Szovátán megrendezték az első erdélyi „Bányász–Kohász–Földtan” konferenciát magyar nyelven.

 

 

Összeállították:

Hála József és Bodor Emese Réka