NOVEMBER 13. –  Loess-paleosol sequences – the most complete long-term terrestrial archives of the Pleistocene environmental changes

Horváth Erzsébet, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék egyetemi docensének angol nyelvű előadása a Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium szervezésében.

Időpont: 2023.11.13. 17:00 - 18:00

Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Déli Tömb (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C) Sztrókay terem (00-708) és Zoom platform

Regisztráció: https://forms.gle/YpJCgW44tGwHDzUFA

Abstract:

Investigating Earth's historical events is always captivating, especially when delving into the last 2.6 million years of its climatic evolution. Presently, we possess a precise depiction of climate shifts, courtesy of oxygen isotope findings from deep-sea drilling. However, to comprehend how distinct regions reacted to temperature variations, it is imperative to analyze terrestrial sediments or sedimentary formations. Loess-paleosols, which are notably abundant and can be as thick as 2-300 m in China and 20-50 m in the Carpathian-Pannonian region, serve as ideal indicators for terrestrial changes. The genesis of loess and its subsequent chemical, biological, and physical modifications, along with the nature and attributes of the soils evolved on these surfaces, enable us to recreate past environmental conditions.

The Loess Research Group at ELTE's Department of Physical Geography endeavors to generate environmental reconstructions by conducting intricate analyses of prominent loess-paleosol series. These reconstructions can then be juxtaposed with deep-sea oxygen isotope trajectories based on their distinctiveness and absolute age assessment outcomes. Through the integration of micromorphological studies and other widely used techniques, we have identified minute climatic variances that align with global ice volume alterations.

This presentation’s primary objective is to elucidate the potential of using loess-paleosol sequences as an extensive terrestrial climate record.

Az előadás kivonata:

A földtörténeti múlt eseményeinek megismerése mindig érdekes kihívás, de különösen izgalmas, ha a földtörténet utolsó 2,6 millió évének éghajlatváltozásait vizsgáljuk. A mélytengeri fúrásokból származó oxigénizotópos eredmények alapján ma már pontos képet kapunk az éghajlat változékonyságáról, de ahhoz, hogy megértsük a különböző régióknak a lehűlésre és felmelegedésre adott válaszát, szárazföldi üledékeket vagy üledékes kőzeteket kell tanulmányoznunk. Ezek közül a legnagyobb elterjedésű és jellemzően nagy vastagságú (Kínában akár 2-300 m, a Kárpát-Pannon régióban 20-50 m vastag) lösz-paleotalaj képződmények a legalkalmasabbak a szárazföldi felszínek változásainak nyomon követésére. A löszképződés és az azt követő kémiai, biológiai és fizikai folyamatok felismerése, valamint a löszfelszíneken kialakult talajok típusai és tulajdonságai lehetőséget adnak az egykori környezet rekonstruálására.

Az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén működő löszkutató csoport célja, hogy a legismertebb lösz-paleotalaj sorozatok komplex elemzésén alapuló környezeti rekonstrukciókat készítsen, amelyek később a jellemzőik és az abszolút kormeghatározások eredményei alapján korrelálhatók a mélytengeri oxigénizotóp görbékkel.

About the presenter:

During her academic tenure, Erzsébet Horváth embarked on studying loess, with a particular emphasis on volcanic layers, especially the tephra layers within the loess. Her diploma thesis, as well as her doctoral research, revolved around the mineralogical and geochemical characterization of the 350,000-year-old Bag Tephra located in the Carpathian-Pannonian region loess formations. Post her fellowship at the University of Geneva's Department of Soil Science, she pivoted towards examining paleosols and, more comprehensively, the overarching issues of loess stratigraphy in Hungary. Shortly thereafter, in collaboration with her students—many of whom advanced to PhD candidacies and eventually became peers, she established the Loess Research Group at ELTE's Department of Physical Geography. This group, in conjunction with Hungarian and international specialists, spearheaded increasingly intricate analyses of the Carpathian-Pannonian region loess-paleosol sequences. Their findings have garnered international acclaim.

Since 1991, Erzsébet Horváth has been an esteemed faculty member at ELTE. In addition to her research endeavours, she instructs multiple courses and plays pivotal roles in numerous research initiatives, either leading or contributing to them.

Az előadóról:

Horváth Erzsébet egyetemi évei alatt kezdett el löszkutatással, ezen belül is a löszökben található vulkáni szintek, a tefra rétegek vizsgálatára koncentrált. Diplomamunkájában és később doktori disszertációjában is a Kárpát-Pannon régió löszfeltárásaiban megtalálható 350000 éves Bagi Tefra ásványtani, geokémiai azonosítását végezte el. A Genfi Egyetem Talajtani Tanszékén töltött ösztöndíjas időszak után érdeklődése a fosszilis talajok vizsgálata és tágabban a magyarországi löszsztratigráfia általános kérdései felé fordult. Nem sokkal ezután tanítványai, később doktoranduszai, majd tanszéki kollégái közreműködésével az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén létrehozta a Löszkutató csoportot, amely hazai és külföldi szakemberekkel kiegészülve a Kárpát- Pannon régió lösz-paleotalaj sorozatainak egyre több módszert felvonultató, ezáltal komplexebb vizsgálatára vállalkozott. A kutatásaik eredményei nemzetközi szinten is elismertek.

Horváth Erzsébet 1991 óta dolgozik az ELTE-n, a kutatási feladatok mellett számos tárgyat oktat, több pályázat témavezetője, vagy résztvevője. 2009-ben szerezte meg a habilitációját. Két évig volt a Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd 2012-2020 között az ELTE Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese.

About the organizer:

Since the formation of the Lithosphere Fluid Research Laboratory (LRG) in 1998, the group led by Csaba Szabó published more than 100 peer-reviewed scientific publications, 25 PhD theses and more than 50 TDK and OTDK winning student theses. In their scientific work, the students of the LRG cover broad areas of geochemistry of the lithosphere and its fluids, such as fluid and melt inclusions in various geological environments, petrology of the lower crust and the upper mantle, geological storage of CO₂ and H₂, the source and fate of radon, or environmental and urban geochemistry of former industrial centers. The LRG initiated this seminar series in 2019, to invite former students of the laboratory (who are now accomplished scientists) to present their research to the next generation of geochemists.

A szervezőkről:

A Szabó Csaba által alapított és vezetett Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 1998-as alapítása óta több, mint száz nemzetközi publikáció, több mint 50 TDK és OTDK nyertes és helyezett dolgozat és 25 PhD disszertáció születésének helye.  A Laborban ténykedő hallgatók és kutatók tág spektrumon vizsgálják a litoszférát és a vele kölcsönható fluidumokat, legyen szó fluidum- és olvadékzárványokról, az alsókéreg és a felsőköpeny geokémiájáról, CO₂ és H₂ felszín alatti tárolásáról, vagy olyan környezet- és urbángeokémiai kutatásokról, mint az egykori iparvidékek szennyeződéseinek környezetgeokémiai becslése, vagy a radon eredete és aktivitás koncentrációja a természetben és az épített környezetben.  A Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium a 2019. tavaszi szemeszterében indította LRG-szemináriumát, amely keretében minden hónap elején - hétfő délutánonként - előadást szervez, hogy a kutatócsoport egykori hallgatói (többségük mára már elismert kutatók) bemutassák kutatási eredményeiket a hallgatóknak, valamit a kutatótársaiknak.