Időpont: 2023. november 22. 10.00
Helyszín: az SZTFH Földtani Igazgatóságának Díszterme, 1143 Budapest, Stefánia út 14.

 

Ünnepi előadóülés a
Magyarhoni Földtani Társulat alapításának 175. évfordulója alkalmából
Tervezett program

10.00. M. Tóth Tivadar: Köszöntő

10.20. A társulati kitüntetéseket javasló bizottságok jelentése és a kitüntetések átadása:

Lóczy Lajos Emlékérem

Semsey Andor Ifjúsági Emlékérem

Kriván Pál Alapítványi Emlékérem

10.40. Az 50 éves társulati tagságot elismerő emlékérmek átadása

10.45. Brezsnyánszky Károly (PhD): A Magyarhoni Földtani Társulat 25 éve – 1999–2023

A Magyarhoni Földtani Társulat fennállásának 175. évfordulóját jubileumi események sorával ünnepli. A megemlékezések sorába tartozik az elmúlt 25 év társulati eseményeit feldolgozó jelen történeti visz-sza­­te­kintés is. Eseményekben, programokban gazdag 25 évet tudhat maga mögött a Társulat, csökkenő tag­létszámmal is hű maradt hagyományaihoz, eredményesen teljesítette alapvető feladatait. Ezt az idő­sza­kot a tudományos tevékenységében történt változások, a működés korszerűsödése miatt, a Társulat meg­újulásának, reneszánszának is tekinthetjük. Megőrizte rendezvényeinek magas tudományos színvo­na­lát, és számos kreatív, szakembereknek és érdeklődő szakmán kívülieknek szóló programot iktatott be te­vékenységébe. Kronologikus áttekintés helyett tematikus összeállítást készítettünk, kezdve a Társulat ha­gyományokon alapuló működésének ismertetésén. Ezt követi a kibővült, korszerűsödött, újonnan meg­te­remtett kapcsolatrendszer bemutatása, amely biztosítja a Társulat működésének társadalmi és gaz­da­sági hátterét. A tudományos színvonal megőrzése mellett alapvető változások történtek az elmúlt 25 év­ben a kiemelt, központilag szervezett, vagy területi szervezeti, szakosztályi szakmai rendezvények le­bo­nyolítási módjában. A tudomány fejlődésével párhuzamosan előtérbe kerültek a specializált, egy-egy szak­ág szakembereit összefogó, esetenként többnapos összejövetelek. Újdonságnak számítanak a sike­res, széles közönséget megszólító ismeretterjesztő rendezvények. Sikerült megtalálni azokat a rendez­vény­formákat is, ami a fiatalok érdeklődését is felkeltette.

11.00. Hála József (Dr. univ.), Piros Olga (PhD): Mozaikkockák a Földtani Társulat megala­pí­tásának időszakából

Egy földtani társaság megalapításának fontosságát először Zipser Keresztély András besztercebányai ta­nár, mineralógus fogalmazta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Sopronban megrendezett VIII. Vándorgyűlésén 1847. augusztus 11-én elhangzott, „Javaslatok földismei bányász egyesület ala­pí­tá­sára Magyarországon” című előadásában.

A jelenlévők által nagy lelkesedéssel fogadott javaslat elhangzása után, második lépésként Kubinyi Ágos­ton, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója 1848. január 3-án a Nógrád megyei Videfalván lévő Ku­binyi-kúriában megbeszélést tartott, amelyen rajta kívül testvére, Kubinyi Ferenc földbirtokos, táb­la­bíró, Marschan József bányamérnök, Pettkó János selmecbányai akadémiai tanár és Zipser Keresztély And­rás vett részt. A tanácskozás eredménye a Magyarhoni Földtani Társulat de facto megalapítása volt.

A de jure megalapításra (az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc miatt) a Pesten megtartott első köz­gyűlésen, 1850. július 6-án került sor.

Az előadás az 1847 és 1850 közötti kezdeti időszakot, a megalakulás fontosabb állomásait tekinti át ko­ra­­beli dokumentumok bemutatásával illusztrálva.

11.15. Ősi Attila (tanszékvezető egyetemi tanár): Új eredmények a hazai mezozoikumi gerin­ce­sek kutatásában

Az elmúlt 25 év őslénytani és rétegtani kutatásainak köszönhetően számos új, nemzetközi szinten is meg­határozó felfedezés és eredmény született, melyek dokumentálásában a Magyarhoni Földtani Tár­su­lat Őslénytani–Rétegtani Szakosztályának tagjai komoly szerepet játszottak. Ez az előadás a Mezozoi­kum hazai gerinces fosszíliáinak felfedezésére és az ezekhez kapcsolódó tudományos eredmények be­mu­­tatására fókuszál. A lassan már negyed évszázada ismert iharkúti ősgerinces lelőhely leletanyagán túl a 10 éven keresztül kutatott triász villányi gerincesekről is lesz szó. Ezek mellett bemutatjuk, hogy mi­lyen csontmaradványok kerültek elő a Mecsek triász-jura határhoz közeli szenes rétegeiből és azt is, hogy az alsó-kréta Alsóperei Bauxit vagy éppen a felső-kréta Ajkai Kőszén milyen gerinces marad­vá­nyo­kat rejt.

11.30. Maros Gyula (PhD): Az atomenergia és a földtan közös történetének néhány fejezete az elmúlt 30 évből

Az atomenergia felhasználása a Föld erőforrásaira támaszkodik, létesítményeinek biztonságos működé­se a Föld folyamatainak függvénye és hulladékainak elhelyezése szintén a földtani tér feladata. Az el­múlt évtizedekben az atomenergiához kapcsolódó földtudományi feladatok felerősítették a földtani-geo­fi­zikai-vízföldtani megismerés komplex egymásra épülését, módszerek megújulását, a nagy tétre menő kö­vetkeztetések szofisztikált megfogalmazását és beépíthetőségét a nagy beruházások létesítési struk­tú­rá­jába. Megfelelő finanszírozási háttérrel, számos cég és szakértő munkájának gyümölcseként, a hazai föld megismerésében, a földtörténet feltárásában, a kutatások ipari alkalmazásában szakmai vitákban ed­ződött eredményeket lehet felmutatni az iparág és a földtudományok közös történetében. Ezek vázla­tos áttekintését tűzi ki célul az előadás.

11.45. Kávészünet

12.00. Horváth Gergely (ny. főiskolai tanár, a földrajztudomány kandidátusa), Vincze Péter (ny. vezető főtanácsos): A ProGEO nemzetközi és hazai története

A természetvédelmen belül a földtudományi természeti értékek megőrzése sokáig háttérbe szorult az élő­világ védelmével szemben. Fordulatot jelentett, hogy 1988-ban Digne-les-Bains-ban az I. Nemzet­kö­zi Földtani Örökségvédelmi Szimpózium nyilatkozatot fogadott el arról, hogy az élettelen természet ér­té­keit is meg kell őrizni. Megalakult a „ProGEO a földtudományi értékek megőrzésére” nevű nemzet­kö­zi szervezet, amely összefogja az élettelen természet értékeinek megőrzését szolgáló tevékenységeket, kon­ferenciákat rendez, összeállítja a földtudományi értékek kataszterét, tagjai tudományos közlemé­nyek­ben foglalják munkájuk eredményeit, főleg a Springer Geoheritage című folyóiratában. A magyar ProGEO szervezet hasonló célú rendezvényeiből kiemelendők az évente megrendezett nagy sikerű Geotóp Napok, amelynek során az érdeklődők szakemberek vezetésével ismerkedhetnek meg hazánk szá­mos tájának földtani–felszínalaktani és táji értékeivel.

12.15. Szatmári Gábor (PhD), Gulyás Sándor (PhD), Fedor Ferenc (PhD), Horváth Janina (PhD), Hatvani István Gábor (PhD), Geiger János (PhD), Kovács József (DSc): Geo­ma­tematika a Magyarhoni Földtani Társulat égisze alatt: Múlt, jelen és jövő

A Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztálya és jogelődje több mint fél évszázada támogatja és szorgalmazza a matematika széles és színes eszköztárának hathatós al­kal­mazását a földtudományokban, s újabban a környezettudományokban. Előadásunk első felében rövi­den szeretnénk megemlékezni a szakosztály történetéről, legfontosabb mérföldköveiről, illetve az el­múlt évtized fontosabb rendezvényeiről és az ott gyűjtött tapasztalatokról. Előadásunk második felében ki­tekintést kívánunk nyújtani a jövő közelgő kihívásaira, külön kiemelve a gépi tanulást és a mester­sé­ges intelligenciát, mely jelenleg mind a tudomány, mind a társadalom érdeklődésének a középpontjában áll.

12.30. Szanyi János (habilitált egyetemi adjunktus): Emlékirat az Alföldön fúrt hévízkutak tár­gyában

Az előadás a Zsigmondy Vilmossal induló magyarországi geotermikus kutatások legfőbb eredményeit, fej­lődésének főbb lépéseit vázolja föl az Alföldre vonatkoztatva, megemlékezve a jeles elődökről, köz­tük Pávai-Vajna Ferenc munkásságáról. Így szó lesz az első fúrásos hévízfeltárásokról, a gyógy- és für­dőturizmus kiteljesedéséről, a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításáról és a távhő célú fej­lesz­tésekről, érintve a hazai geotermikus szektor nemzetközi beágyazottságát. Végül a közelmúltban be­fejezett, illetve a még futó jelentősebb geotermikus projekteken keresztül bemutatja a geotermikus ener­gia hasznosítás jelenlegi állapotát.

12.45. Bodor Emese (PhD), Felkerné Kóthay Klára (PhD), Mohr Emőke (PhD): Év ásványa Év ősmaradványa kezdeményezés, mint a Magyarhoni Földtani Társulat ismeret­ter­jesz­tő programjainak új mozgatórugója

Főzy István többszöri év ősmaradványa kezdeményezése után 2015-ben Palotás Klára javaslatára és koor­dinálásával, az MFT keretei között indult el az Év ásványa és Év ősmaradványa ismeretterjesztő programsorozat. Szlogenje: Kezedben a múlt, és ez egyértelműsíti is fő célját is. Interaktívvá tenni, „kéz­be adni” a földtudományok két népszerű tudományterületét. A program fontos eleme a jelöltek állí­tása, amiben az Ásványtani, Kőzettani és Geokémiai Szakosztály, az Őslénytani–Rétegtani Szakosztály és az Oktatási és Közművelődési Szakosztály delegált tagjai vesznek részt. Fontos, hogy olyan marad­ványt válasszunk, amit a muzeológus és pedagógus kollégák országszerte be tudnak mutatni, és le­gye­nek róla olyan tudományos érdekességek, amik az ismeretterjesztés alapját képezhetik egy éven ke­resz­tül. 

A program sok szempontból átalakította az MFT ismeretterjesztési stratégiáját. Sokkal nagyobb szere­pet kapott a jelenléti részvétel földtudományokat érintő programokon, így a Lelkes-féle ásványbörzé­ken, a Budapest Mineral Shown vagy a Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon. Ezek a szakmailag el­sőre marginálisnak tűnő rendezvények azért nagyon fontosak, mert nagy létszámú érdeklődő, de laikus kö­zönséget vonzanak, akiknél a hiteles földtudományi ismeretterjesztés rendkívül fontos. A gazdasági és járványügyi helyzettől függően 10 000 és 35 000 között mozgott a személyes résztvevők száma az év ás­ványa és ősmaradványa programokon. Összehasonlításképp 2022-ben a Földtudományos Forgatagon mint­egy 2000 látogató volt.

A személyes ismeretterjesztés mellett tematizálta az ismeretterjesztő cikkeket is a program. A Föld­gömb Magazin, Élet és Tudomány, Természet Világa, Természetbúvár, Geoda és Honismeret is évente közöl cikkeket a nyertesről. Ez azért előrelépés, mert célunk a pedagógusok továbbképzése szak­em­be­rek által írt, korszerű és érdekes cikkek révén, amivel kiegészíthetik és színesíthetik a földtudományok­nak jutó minimális tananyagot. 

A legfiatalabb korosztályt is megszólítja a programhoz köthető rajzpályázat. Didaktikai szempontból fon­tos, hogy a rajzpályázat mindig az előző év nyerteseiről szól, melyekről már megjelentek az isme­ret­ter­jesztő írások, így a felkészítőknek legyenek akár szülők, akár tanárok lehetőségük van tájékozódni. A leg­jobb rajzokból vándorkiállítás nyílik, ami a legsikeresebb alkotásokat eljuttatja országszerte több hely­színre, a teljesség igénye nélkül volt már befogadója a tatai Kuny Domokos Múzeum, a rudabányai Bá­nyászattörténeti Múzeum és a komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény is. 

A mintánk még nem reprezentatív, de azt tapasztaljuk, hogy akik diákként aktívan részt vesznek a prog­ram megvalósításában, tovább maradnak az MFT tagjai. Úgy véljük, hogy a programon keresztül meg­ta­pasztalható, hogy a Társulat 21. századi módon alkalmazkodott a civil szervezetek feladatai közül a tár­sadalmi szemléletformáláshoz és közösség építéshez, ami fiatal tagtársainknak fontos.

13.00. Ebédszünet

14.00. Harangi Szabolcs (az MTA levelező tagja): A petrográfiától a kvantitatív petrogene­ti­kai értékelésig: miért működnek a vulkánok?

A vulkáni működés megértésében kulcsfontosságú a korábbi kitörések képződményeinek, azaz a vulká­ni kőzeteknek a részletes elemzése. Térségünk vulkáni kőzeteinek megismeréséhez jeles hazai petro­grá­fu­sok adtak máig értékes eredményeket. Bár a geokémia tudományterületének 20. század végi erőteljes fej­lődése egy ideig kissé háttérbe szorította a klasszikus mikroszkópos kőzettani vizsgálatokat, újabban ezek ismét fontos eszközökké váltak. A kristálysztratigráfia ötvözi a petrográfiai megfigyeléseket és a geo­kémiai összetételi adatokat, amivel a komplex magmás rendszerek folyamatai nagy részletességgel fel­tárhatók, sőt ezek körülményei számszerűsíthetők. A nagy felbontású ásványkémiai elemzések kom­bi­nálása diffúziós modellekkel lehetővé teszi, hogy a vulkánkitöréseket közvetlenül megelőző, azokat elő­idéző magmatározó folyamatok idejére, a magma felemelkedési sebességre is következtessünk. Ez egy új tudományos perspektívát jelent, ami segíti a vulkánkitörés előrejelzést és az erre való felké­szü­lést.

14.15. Molnár Ferenc (PhD): Földtani rendszermodellek alkalmazása az ásványi nyersanyag­kutatásban

Egy ásványi nyersanyagtelep képződése a földtani rendszerek fejlődésének egy meghatározott tér- és idő­beli állapotában végbemenő folyamatok együttes következményeként értelmezhető. E folyamatok a földkéreg sokkal nagyobb kiterjedésű részét érintik, mint a nyersanyagtelep térfogata, és egyes elemei ön­magukban szükséges, de nem elégséges feltételei a nyersanyagtelep kialakulásának. A nyersanyag­te­le­pek képződése szempontjából kulcsfontosságú földtani folyamatok a következőek: 1) a nyersanyag­te­lep komponenseinek forrását létrehozó folyamatok; 2) a nyersanyagtelep komponenseinek a forrásré­giók­ból történő mobilizálását és szállítását biztosító folyamatok; 3) a szállítási és felhalmozódási ré­giók­ban a szállító közeg és a környezete közötti kölcsönhatás folyamatai; 4) a nyersanyagtelep megma­ra­dását, illetve egyes komponenseinek re-mobilizációját befolyásoló folyamatok. E folyamatok átfogó ér­tékelése alapján egyes területek nyersanyagpotenciálja a változó gazdasági igények függvényében ak­tualizálható és a kulcsfontosságú földtani folyamatok térképezhető paramétereinek és időbeliségének isme­rete révén új kutatási célterületek jelölhetők ki. Az előadás vulkáni és metamorf területek hidro­ter­má­lis rendszermodelljein alapuló nyersanyagpotenciál értékelésére mutat be példákat hazai és külföldi területeken végzett kutatások eredményei alapján.

14.30. Szolyák Péter (PhD): A bükkábrányi miocén mocsárerdő csodálatos élete egy múzeum ablakából

A 2007 nyarán a bükkábrányi lignitbányában szenzációs őslénytani leletekre bukkantak. A bányából elő­került hétmillió éves őserdő fái már tíz éve mesélnek minden érdeklődő számára a miocén föld­törté­ne­ti korról, illetve faj- és kortársaikról a miskolci „Pannon-tenger Múzeum” állandó kiállításában. Ezek a különleges óriások azt is lehetővé tették, hogy a Herman Ottó Múzeum az 1950-ben állami utasításra tönk­retett természettudományi gyűjteményét újraalapítsa, és az intézmény lassan, óvatosan az őslénytan te­rén ismét elkezdje a gyűjteményi munkát és a tudományos kutatásokat.

14.45. Németh Tibor (PhD): Agyagásvány átalakulások talajban

Az előadás elején röviden szólnék a szakterület múltjáról, fókuszban az Agyagásványtani Szakosztály utol­só 25 évéről, továbbá a mai és a korábbi fő kutatási és alkalmazási területek összehasonlításáról. Az elő­adás témája az agyagásványok átalakulása, képződése hazai talajokban, és e folyamatok hatása a tu­laj­donságaikra. Konkrét hazai példákkal bemutatom a vermikulitosodást, a kloritosodást, az illitesedést, és a szmektitek rétegtöltés változását, a vizsgálati lehetőségeket (XRD, ATEM, adszorpciós kísérletek), és az ezekkel együtt változó nehézfém megkötő képességet. Végül kitérek ezek fontosságára a talaj­deg­ra­dációban, napjaink súlyos, jövőnket alakító problémájában. Erdőtalajaink és csernozjom talajaink agyag­ásványtani folyamatai befolyásolják a talaj szervesanyag stabilitását, a víz adszorpcióját, ezen ke­resztül termékenységét.

15.00. Kávészünet

15.15. Csicsák József, Földing Gábor, Halász Amadé (PhD), Hámos Gábor, Konrád Gyu­la (CSc), Kovács László, Máthé Zoltán (PhD), Molnár Péter, Sebe Krisztina (PhD): A Bodai Agyagkő Formáció kutatásának eredményei

Egy országos felmérés alapján a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonsá­gos végleges elhelyezésére leginkább alkalmas képződmény a Nyugat-Mecsekből ismert Bodai Agyag­kő. A nemzetközi ajánlások szerint ezeket a hulladéktípusokat mélységi geológiai tárolóban kell elhe­lyez­ni, amely – közvetlen elhelyezés esetén – akár egy millió évig képes távol tartani, elszigetelni a hul­la­dékot a bioszférától. A Bodai Agyagkövet e célból már a 90-es évek óta vizsgálják. Az előadás ismer­te­ti a befogadó kőzet és a földtani környezet alkalmasságának megítéléséhez folytatott ásvány-kőzet­ta­ni, geodéziai, geofizikai, geokémiai, karsztmorfológiai, kőzetmechanikai, rétegtani, szerkezetföldtani és vízföldtani kutatások eredményeit, amelyek alapján a terület változatlanul perspektivikus, további ku­ta­tás­ra érdemes.

15.30. Sárdy Julianna (a BfNPI geotúra-vezetője): Földtudományos ismeretátadás tere­pen: híd­verés szakma és az érdeklődő nagyközönség között

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) geotúra vezetőjeként néhány példával illusztrá­lom a földtani és kultúrtörténeti értékek bemutatását a Bakony – Balaton UNESCO Globális Geopark­ban, kitekintve a nemzetközi térbe is. A geopark alapvető célkitűzése, hogy a nagyszámú terepi progra­mon hidat verjen a földtudományos szakma, az oktatás és a turizmuson keresztül a nagyközönség kö­zött.

Másrészről, a Magyarhoni Földtani Társulat Észak- és Közép-Dunántúli Területi Szervezetének képvi­seletében egyúttal szeretnék rámutatni a térségben működő szervezeteink (BfNPI és MFT) között kibon­­takozó együttműködésre közös terepi programok keretében. Ez utóbbira példaként a közelmúltban lezajlott Összegyetemi Terepgyakorlatot fogom bemutatni.

15.45. Török Ákos (az MTA levelező tagja): Mérnökgeológia és környezetföldtan – hagyo­má­nyok és új kihívások a XXI. században

16.00. Vári Tamás Zsolt: Az Ifjúsági Bizottság elmúlt 10 éve

Az Ifjúsági Bizottság 1970. április 13-án tartotta meg alapító ülését. A bizottság feladata a kapcsolat­tar­tás a földtudományi képzésekben tanuló fiatal hallgatókkal. 1970-től egészen az 1991-es nemzetközi kon­ferenciáig nagy volt az aktivitás, ami után egy „csipkerózsika-álom” következett egészen 2008-ig. Az első nagyszabású, egyhetes Kárpát-medencei Összegyetemi Terepgyakorlatra 2011-ben került sor, ahol a hazai földtannal foglalkozó egyetemek hallgatói közösen vesznek részt minden nyáron. A 2018-2019-ben elkezdett Kalapács és Sör is folytatódott 2022-ben, illetve elindult egy Előadóülés sorozat, ahol a földtudományi képzéseket elvégző, ma már szakmában elhelyezkedő volt hallgatók adnak elő a ta­pasztalataikról és a szakmai kihívásokról.

16.15. Zárszó