A só és a metán párhuzamos keletkezése

November 25. (csütörtök) 14.00 óra
Miskolci Egyetem, A1 épület VI. előadó
MISKOLCI EGYETEM MFK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KUTATÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA SZAKKOLLÉGIUM, MFT NYERSANYAGFÖLDTANI SZAKOSZTÁLYA, AAPG Miskolc Student Chapter

A só és a metán párhuzamos keletkezése
előadás a MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE alkalmából

szerzők: Zoltán Unger PhD (ELTE, Savaria Egyetemi Központ, BDPK Földrajz Tanszék, AAPG Visiting GeoScientist),
David LeClair (Oil&Gas Central Development, Budapest, Magyarország)

Az előadás magyar nyelvű, hossza 60 perc.
A részvétel ingyenes, de regisztrálni kell az alábbi űrlapon, november 22-ig: https://forms.gle/L7H1Nh94n9sWaWRe9

További információt a regisztrált résztvevőknek e-mailen küldünk.

Az előadás kivonata

Földünkön a só képződési elméletek kizárólagosan a párolgáshoz kötöttek és ezért beszélünk evaporitokról. A sós medencék jelentős átfedést mutatnak a kiterjedt földgáz provinciákkal. Jelen előadás egy új hipotézissel áll elő, amely a só és metán párhuzamos mélytengeri képződését mutatja be, és állításunk szerint nem minden só evaporit! Így számos sós medence eredete és fejlődéstörténete szorul átgondolásra. A mai mélytengeri anoxikus telített sós tavak (DHAB) létezése kellően dokumentált és ezek földtörténeti analógiái azt sugallják, hogy a metánt az ott élő baktériumok termelték. Ezek a túlnyomásos, sós tavak jelentős metán mennyiséget csapdáznak ma is, és tehették ezt a földtörténeti idők során is. Az eltemetett hasonló, nagy viszkózitású (nem-Newtoni folyadék), a metántól túlnyomásos sós tavak lehettek a sódiapirizmus mozgató rugói is. Az elmélet argumentumait a hallgatóság elé tárjuk, várjuk a velünk történő együtt gondolkodást, ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy ez még sok kutatási feladatot ad a szakembereknek. Eddig minden jel arra mutat, hogy a só mélytengeri körülmények között, párhuzamosan jött létre a metánnal, mint pl. az Erdélyi-medence sós összleteiben is, és így új megvilágításba kerül a medence fejlődéstörténete.
Ezen a tudományos újdonságon túl, potenciális alkalmazott földtani jelentősége is van az elméletnek:
1. E gondolatmenet alapján megértjük az üledékes összletekben megjelenő konkréciók képződését is, így a Kolozsvár melletti Feleki konkréciók, a jelenkori mélytengeri Mn-Fe konkréciók, a Naskalat térségében található középidei Fe konkréciók, avagy épp a lösz babák eredetét.
2. Ezen elmélet közvetlen folyománya a metánhidrát képződés is. Gyűjtőnéven e klatrátok a Pannon-medencében és az Erdélyi-medencében is kialakulhattak. A becsült termodinamikai paraméterek ez irányba mutatnak, hogy valóban megjelenhettek és évmilliókig stabil állapotban voltak a metán hidrátok. A később megnövekedett geotermikus hőfluxus pedig hozzájárult ezek disszociációjához. Számos helyen a világban (pl. Fekete-tenger medencéje) e gondolat magyarázatot adhat a metánhidrátos szénhidrogén másodlagos, harmadlagos forrásokra és a kiédesedő rétegvizekre is. Továbbá, nem elképzelhetetlen, hogy a Magyarországi inert gázövek megjelenésére is – részben – ezzel magyarázható.
3. Ami ezeknél is fontosabb, hogy a sóban (pl. Erdélyi-medence) feltűnően magas a Li-borát koncentráció, amely Li nyersanyagforrás is lehet a jövőben.