Olvassa online a Földtani Közlöny 151/2 számát!

A szerkesztőbizottság örömét szeretnénk megosztani, ugyanis a folyóiratok rangsorában a SCIMAGO legfrissebb értékelése szerint a Földtani Közlöny Q4-ből hosszabb idő óta újra Q3 kategóriába tornázta fel magát. Ez azt jelenti, hogy nőtt a megjelent tanulmányokra az utóbbi 2 (3 és 4) évben a SCOPUS nyilvántartása szerint kapott hivatkozások átlagos száma, az 149-150 évfolyamokra ez 0.548. Ráadásul a hivatkozások a korábbinál rangosabb lapokban megjelent cikkekből mutatnak a Földtani Közlönyre (SJR index). A kétéves átlag hivatkozási szám egyben azt is jelenti, hogy ha lenne a folyóiratnak (Thomson Reuters) impakt faktora, az épp 0.548 lenne. Ezt az eredményt nem érhettük volna el Szerzőink odaadó munkája nélkül, köszönjük! A jövőben is várjuk a szélesebb érdeklődésre számot tartó tanulmányokat. Egyben arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy ha más folyóiratban is tervezik megjelentetni eredményeiket, fontolják meg a korábbi – és különösen a frissebb - Földtani Közlöny tanulmányok hivatkozását is.
Évi második számunk a hagyományokat követve a Társulat Elnökének köszöntőjével és a Főtitkári jelentéssel kezdődik.  A szakcikkek sorát egzotikus kőzettan-geokémiai tanulmány nyitja, egy spanyolországi piroxenit retrográd metamorfózisa során zajló fluidum-kőzet kölcsönhatásokat tárgyalja. Utána az alsó badeni Lajta Mészkő egyik leggazdagabb puhatestű lelőhelyéről, a Börzsöny pereméről előkerült csiga taxonokat mutatjuk be. Harmadik tanulmányunk a szomszédos szlovákiai Lysec vulkán palócföldi folytatásában a késő badeni során kanyargó folyóvízi őskörnyezetet tárja elénk. A rekonstruált táj egy részlete e számunk címlapfotója, a kapcsolódó animáció is megtekinthető (https://youtu.be/hUbxiIQJNFk).  A következő cikk hasonlóképpen izgalmas és aktuális: a paksi kutatási területen késő negyedidőszaki – kb. 20 ezer éves – földrengések nyomát, redőket, vízkiszökéses szerkezeteket és teléreket dokumentál futóhomokban. A füzet utolsó két tanulmánya a szénhidrogén földtan témakörébe tartozik. Elsőként a triász Kösszeni anyakőzet tulajdonságait, érését mutatjuk be, majd egy ugrással a pannóniai lignitek biogén metángeneráló potenciálja kerül terítékre.

Jó szerencsét!
Sztanó Orsolya, főszerkesztő

Elnöki megnyitó: Budai Tamás https://bit.ly/3wwvDFC

A Magyarhoni Földtani Társulat 2020. évi tevékenysége: Babinszki Edit https://bit.ly/3xwIRSR

Retrográd metamorfózishoz kapcsolódó fluidumok egy variszkuszi szubdukciós csatornában: fluidumzárvány-vizsgálatok a Cabo Ortegal Komplexum ultrabázisos kőzeteiben: Spránitz T., Szabó Cs., Józsa S., Berkesi M. https://bit.ly/3gDrQj0

Badeni (középső miocén) folyóvízi őskörnyezet a Palócföldön: vulkáni-üledékes rétegsorok a Páris-patak völgyéből: Bordy E., Sztanó O. https://bit.ly/3gudbYs

Késő negyedidőszaki szeizmikus aktivitás nyomai futóhomokban, a Dunaszentgyörgy–Harta vetőzónában: Konrád Gy., Sebe K., Halász A. https://bit.ly/3iMKXK0

Anyakőzet-tulajdonságok és termikus átalakulások a Kösseni Formációban: Koncz I. https://bit.ly/3iKNfth

Az alföldi lignitek/barnaszenek biogén metán potenciálja – Rock-Eval adatokon alapuló becslés: Vető I. https://bit.ly/3iMFjYr

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések: Cserny T. https://bit.ly/3q31mMg

A Magyarhoni Földtani Társulat 2020. évi rendezvényei: Krivánné Horváth Á. https://bit.ly/2U2RXbk

Szerkesztőségi platformunkon várjuk a Kárpát–Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó tárgyú, eredeti, új tudományos eredményeket tartalmazó közlemények kéziratát.
A beküldési felület itt érhető el: http://bit.ly/keziratbekuldes