Feed aggregator

Magyarország szeizmotektonikai viszonyai és veszélyeztetettsége

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2024/01/07 - 10:00

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. A megszületett új, országos szeizmotektonikai modell „kézzelfogható”, a szakmai gyakorlatban közvetlenül is felhasználható megjelenítését két új, 1:500.000 léptékű országos térkép – Magyarország szeizmotektonikai és szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe – testesíti meg. Ezek az első ilyen típusú térképek az országról. Hatékony segítséget nyújtanak különböző alapkutatási feladatokhoz, helyi és országos léptékű földrengés-veszélyeztetettségi számításokhoz, kockázatelemzésekhez, országos léptékű stratégiai jellegű elemzésekhez, és energetikai/infrastrukturális előkészítési/tervezési feladatok megoldásához. Jelen munka fő célja a kutatási projekt keretében megszerkesztett térképek bemutatása.

Az új szeizmotektonikai térkép szintetizálja a jelenleg elérhető szeizmológiai, tektonikai és geodinamikai ismeretanyagot, és egyben fontos bemeneti adatrendszert (szeizmológia, tektonika) is jelent a szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképhez. Az utóbbi közvetlen áttekintő információkat nyújt a szakemberek és a társadalom számára egy adott terület földrengés-érintettségéről, illetve a potenciális felszínközeli vetős elmozdulásokról. Ezen információkat egészítik ki az Eurocode 8 talajosztályok térképezett elemei, amelyek megmutatják, hogy földrengés bekövetkezése esetén hol és milyen mértékű rengéserősítő hatással kell számolni. Az új országos szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép azonban nem váltja ki egy-egy konkrét, kritikus infrastrukturális vagy energetikai beruházás előtt az alaposan átgondolt és gondosan kivitelezett, helyi geofizikai mérések és csatlakozó mérnökgeológiai vizsgálatok elvégzését, amelyek a helyi veszélyeztetettség pontos megállapításához és földrengésbiztos épületek tervezéséhez elengedhetetlenek. A jövő szeizmológiai, tektonikai és mérnökgeológiai kutatási eredményei a veszélyeztetettségre vonatkozó jelen ismereteinket bizonyosan pontosítani, adott esetben módosítani is, fogják.

Visegrád pusztulása a török hódoltság előtt – az 1541-es földrengés történeti és archeoszeizmológiai nézőpontból

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2024/01/07 - 10:00

A Duna-kanyar lett volna a helyszíne a tervezett nagymarosi duzzasztógátnak, a Bős-nagymarosi vízerőműrendszer legalsó tagjának. A gátat az 1970-es években tervezték, olyan stabilra, hogy ellenálljon VI-os intenzitású földrengéseknek. Magyarországon eddig még nem alkalmazott eljárással történeti följegyzéseket, fényképeket és rajzokat, valamint régészeti ásatások adatait sorakoztatjuk fel annak igazolására, hogy 1541. augusztus 21-én egy IX-es intenzitású rengés pusztította el Visegrádot. Bizonyítékaink között van a Salamon-tornyot kettévágó hasadék és a királyi palota szomszédságában egykor állt ferences kolostor maradványain felismerhető deformációs jelenségek. A Salamon-toronyról a 19. század végén készült rajzok és fényképek hűen dokumentálják a 16. századi földrengéskárokat. A pontos datáláshoz a rengés során tönkrement ferences kolostor – régészeti ásatásokkal megtámogatott – története szolgáltat adalékokat. A királyi palotára és a kolostorra vonatkozó történeti dokumentáció elemzésével megállapítottuk, hogy Visegrád katasztrófájáért az a rengés lehetett felelős, amelyet 1541. augusztus 21-én , Pesten élt át Bornemisza Péter, későbbi  lutheránus püspök. Visegrádot 1544-ben elfoglalta a török, ezáltal megszűnt stratégiai jelentősége; az elromlott épületeket és a várost nem építették újjá. Kritikus létesítmények tervezésénél elengedhetetlen feltétel a környezet történeti szeizmológiai és archeoszeizmológiai vizsgálata.

Feszültségmező a Pannon-térségben

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2024/01/05 - 04:00

A Pannon-térség (kéreg)feszültség-térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:1 500 000 léptékben. A térkép összesíti és ábrázolja a régióban jelenleg elérhető maximális horizontális főfeszültség (SHmax) adatokat, valamint az adatok interpolációjából szár mazó irányokat. A térkép lehetővé teszi a jelenkori SHmax becslését az egész régióban, ezáltal segítve például szerkezeti, szeizmotektonikai vagy geoenergetikai kutatásokat.

GNSS-alapú alakváltozási sebesség a Pannon-térségben

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2024/01/05 - 04:00

A Pannon-térség deformációs sebesség (strain rate) térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:1 500 000 léptékben. A térkép GNSS adatok interpolációja alapján számolt deformációs sebességek irányát (rövidülés és megnyúlás tengelyek orientációja) és nagyságát (tengelyek nagysága és kontúrvonalak) ábrázolja. A deformációs sebességek kritikus bemenő paraméterek geodinamikai és szeizmotektonikai modellekhez, és nagyban elősegíthetik a Pannon-térség aktív deformációs mechanizmusainak megértését.

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

A Földtani Közlöny friss közleményei - Mon, 2023/11/13 - 08:47

Események, rendezvények

  • Geotermia – előadói nap 2023
  • Megemlékezés a Társulat megalakulásának 175. évfordulója alkalmából
  • A Két miskolci Miskolcon – Less György és Szakál Sándor professzorok köszöntése

Könyvismertetés

  • Átfogó kép a hazai bauxitbányászat múltjáról, fejlődéstörténetéről

Személyi hírek

A 175 éves Magyarhoni Földtani Társulat 25 éve, 1999–2023

A Földtani Közlöny friss közleményei - Mon, 2023/11/13 - 08:25

A Magyarhoni Földtani Társulat fennállásának 175. évfordulóját jubileumi események sorával ünnepli. A megemlékezések sorába tartozik az elmúlt 25 év társulati eseményeit feldolgozó jelen történeti visszatekintés is. Eseményekben, programokban gazdag 25 évet tudhat maga mögött a Társulat, csökkenő taglétszámmal is hű maradt hagyományaihoz, eredményesen teljesítette alapvető feladatait. Ezt az időszakot a tudományos tevékenységében történt változások, a működés korszerűsödése miatt a Társulat megújulásának, reneszánszának is tekinthetjük. Megőrizte rendezvényeinek magas, tudományos színvonalát, és számos kreatív, szakembereknek és érdeklődő szakmán kívülieknek szóló programot iktatott be tevékenységébe. Kronologikus áttekintés helyett tematikus összeállítást készítettünk, kezdve a Társulat hagyományokon alapuló működésének ismertetésén. Ezt követi a kibővült, korszerűsödött, újonnan megteremtett kapcsolatrendszer bemutatása, amely biztosítja a Társulat működésének társadalmi és gazdasági hátterét. A tudományos színvonal megőrzése mellett alapvető változások történtek az elmúlt 25 évben a kiemelt, központilag szervezett vagy területi szervezeti, szakosztályi szakmai rendezvények lebonyolítási módjában. A tudomány fejlődésével párhuzamosan előtérbe kerültek a specializált, egy-egy szakág szakembereit összefogó, esetenként többnapos összejövetelek. Újdonságnak számítanak a sikeres, széles közönséget megszólító, ismeretterjesztő rendezvények. Sikerült megtalálni azokat a rendezvényformákat is, ami a fiatalok érdeklődését is felkeltette.

Termésplatina és platinafém-tartalmú pirit első észlelése a recski rézporfíros-szkarn-epitermás érces komplexum területéről

A Földtani Közlöny friss közleményei - Mon, 2023/11/13 - 07:44

Ezen rövid közleményben bemutatjuk egy platinafém-csoport-elem ásvány általunk elsőként felismert előfordulását a recski ércesedés egy közepes szulfidációs fokú hidrotermás breccsatelérében. Az ércesedés piritjének nyomelem-elemzései további információval szolgálnak a platinafémek megjelenéséről az ércesedésben. A Cu-tatalmú termésplatinával együtt jelenik meg az egyik legmagasabb platinatartalmú pirit, valamint a paragenezisbe tartozó ércásványként megfigyeltünk Sn-, és Pt-tartalmú termésrezet, tiszta termésrezet, valamint Ag‑tartalmú tenoritot. További új ásványként krokoitot és vanadinitet azonosítottunk kizárólag SEM-EDS módszerrel, ugyanezen paragenezisből. Új eredményeink valószínűsítik a Recski Érces Komplexum valós gazdasági jelentőségét platinafémek vonatkozásában.

A Magyarországon felfedezett földgáz-előfordulások szénhidrogénjeinek genetikája

A Földtani Közlöny friss közleményei - Mon, 2023/11/13 - 07:41

A szerző áttekintést ad a gázképződés, -migráció és -felhalmozódás folyamatairól, továbbá a bakeriális és termogén metánról, amelyek szénizotóparányaikban különböznek. A felfedezett gáz–felhalmozódások metánjának szénizotóparányai azt jelzik, hogy a kis mélységben (<1000 m) lévő gáztelepek főleg bakteriális eredetű metánt tartalmaznak. Megállapítható, hogy a termogén metán jelenlétét jelző szénizotóparány adatok gyakorisága 1000–1500 m mélység-intervallumban már nagy, ami a gázok vertikális migrációját jelzi. Az etán és a propán szénizotóparány adatai arra utalnak, hogy ezek a gáz–komponensek főleg olaj–generáló típusú kerogénből képződtek. Az etán és a propán szénizotóparány-különbségéből számított vitrinitreflexió ekvivalens értékek szerint primer migrációjuk akkor ment végbe, amikor a neogén anyakőzetek 3000 méternél mélyebbre kerültek.

Elnöki megnyitó

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Kedves Tagtársak,

175 évesek lettünk, 175 éves lett a Magyarhoni Földtani Társulat. A 175-ös szám mögött feltáruló történelem egyrészt gyönyörű súlyként nehezedik ránk, hiszen az alapítók a magyar geológustársadalmat azóta is összefogó közösséget a kezdetek idején, lényegében szakmánk hajnalán hozták létre. De ez a súly nyilvánvalóan és elsősorban annak az óriási felelőssége is, hogy mindazt, amit ez a 175 év ránk hagyott, továbbfejlesztve adjuk tovább az utánunk jövőknek. (folytatás a PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2022. évi tevékenysége

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

A 174 éves Magyarhoni Földtani Társulat Elnöksége a 2022. évi tevékenységét az elnöki köszöntőben részletezett fő célkitűzésekkel folytatta. A társulatnak és szakosztályainak, területi szervezeteinek tevékenysége már jórészt visszatért a „normális kerékvágásba”. A programok nagy része már megrendezhető volt személyes jelenléttel, de még mindig sok online esemény zajlott, elsősorban azért, mivel ezeknek köszönhetően még inkább összezsugorodott a világ: ezen eseményekre ugyanis a Föld bármely pontjáról be lehet jelentkezni, így külföldön élő tagtársaink és érdeklődők is betudnak csatlakozni szakmai és ismeretterjesztő programjainkra. (folytatás a PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2023. június 28-ai Rendkívüli Közgyűlése

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Jegyzőkönyv a Magyarhoni Földtani Társulat 2023. június 28-ai rendkívüli közgyűléséről. (részletek a PDF-ben)

Ásványtani mozaikok a Kárpát–Pannon régióból 5.

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Ötödik tanulmányunkban további mozaikszerű adatokkal dokumentáljuk a Kárpát–Pannon régió ásványvilágát. Az új adatokat országok és lelőhelyek szerint csoportosítottuk. Az egyes „mozaikdarabokban” az ásványok pontos leírására és – döntően XRPD, SEM-EDX és EMPA általi – meghatározására, illetve a paragenezis tömör bemutatására koncentráltunk. A tanulmányunkban szereplő ásványok olykor első említések az egész régióból vagy legalábbis az illető lelőhelyről.

Magyarországról a bicske-csordakúti széntelepből humboldtin és weddellit, a recski Lahóca ércesedéséből Sr-gazdag és más APS- (alumínium-foszfát-szulfát-) ásványok vizsgálati adatait közöljük.

Romániából a Hargita vulkáni vonulatából Mg-gazdag turmalinok kémiai adatait közöljük, míg a felsőbányai (Baia Sprie) ércesedésből kirgizisztánit jelenlétét dokumentáljuk.

Szlovákiából a farbištei (Pónik/Poniky) ércesedésből Na-tartamú szulfátok (kröhnkit, ferrinátrit, tamarugit), a rozsnyói (Rožňava) ércesedésből egy arzenát, a bariofarmakosziderit kimutatását ismertetjük.

In memoriam Dr. Jámbor Áron

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

2023. március 20-án, néhány nappal 90. születésnapja után elhunyt Jámbor Áron geológus, a földtudomány doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori főosztály vezetője, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Dr. Selmeczi Ildikó

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

2023. április 16-án, életének 65. évében elhunyt dr. Selmeczi Ildikó, az egykori Magyar Állami Földtani Intézet térképező geológusa, a Magyar Rétegtani Bizottság elnöke, a Nyugatmagyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense. Ildikó 1958. december 19-én született Budapesten. Szülei elváltak, édesanyja nevelte fel, aki angol nyelvet tanított az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Talán innen eredhetett Ildi kiváló nyelvtehetsége és széleskörű műveltsége is. (folytatás PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Események, rendezvények:

  • Beszámoló Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani és Rétegtani Szakosztályának 2023. évi vándorgyűléséről
  • ROBOMINERS az EGU-kongresszuson
  • ROBOMINERS Roadmapping Workshop
  • TripGift workshop
  • EFG Council Meeting

Személyi hírek

Könyvismertetés:

  • Gurka, Dezső (Hrsg.): Mineralogische Konnotationen im 18. und 19. Jahrhundert. Die Wirkungsgeschichte der Freiberger Bergakademie in Mittel- und Osteuropa. (Ásványtani konnotációk a 18. és 19. században.
    A freibergi Bányászati Akadémia hatásának története Közép- és Kelet-Európában)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2022. évi rendezvényei

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59
  • Központi rendezvények
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Budapesti Területi Szervezet – Általános Földtani Szakosztály
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Dél-Dunántúli Területi Szervezet
  • Észak-Magyarországi Területi Szervezet
  • Online kurzusok
  • Agyagásványtani Szakosztály és Ásványtani-Geokémiai
    Szakosztály
  • Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztály
  • Nyersanyagföldtani Szakosztály
  • Oktatási és Közművelődési szakosztály
  • ProGEO Földtudományi Természetvédelmi Szakosztály

(részletek a PDF-ben)

Erdő- és fahatár változás a Déli-Kárpátokban a késő glaciális és kora holocén gyors felmelegedési hullámai idején: korai erdőexpanzió és a fiatal driász lehűlés csillapított hatása

A Földtani Közlöny friss közleményei - Tue, 2023/08/01 - 10:34

A Páreng-hegységcsoportban (Munții Parâng, Déli-Kárpátok) lévő magashegyi tó (Latorica-tó, Iezerul Latorița, 1530 m) üledékének késő glaciális és kora holocén korú szakaszán növényi makrofosszília és pollen analitikai elemzéseket végeztünk, hogy megállapítsuk a fahatár, az erdőhatár és a szubalpi vegetáció éghajlatváltozásra adott válaszreakcióit. A Latorica-tó vízgyűjtőjén és partján 15 510–14 765 kal. BP évek (Grönlandi 2-es oxigénizotóp fázis (GS-2) vége) között a gleccserek visszahúzódása nyomán nem volt, vagy csak ritka növényborítás lehetett, tehát a fahatár valószínűleg a tó alatt húzódott. Az ezt követő GI-1 fázisban (kormodellünk alapján 14 765–13 340 kal. BP évek között) bekövetkező felmelegedés hatására a tó körül kialakuló fahatár ökoton zónában törpefenyő, lucfenyő és szálanként vörösfenyő (Pinus mugo–Picea abies–Larix decidua) keveredésével jellemezhető, boreális nyílt erdő expanzióját rekonstruáltuk. A fahatár fokozatosan magasabbra húzódott, majd a GI-1 végén (13 340–12 930 kal BP évek közt) nagy intenzitású erdőtűz következhetett be a tó körül, annak vízgyűjtőjére is kiterjedve. A fiatal driász lehűlés a jelenlegi kormodell szerint 12 930 és 11 995 kal. BP évek között a tó szerves anyag produkciójának csökkenéséhez vezetett, ugyanakkor a lehűlés csak kis mértékben hatott a tó menti vegetációra. A legjelentősebb változás a havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra) megjelenése és előretörése volt ebben az időszakban. A kora holocénben (11 995–11 300 kal. BP évek közt) a fa- és erdőhatár folyamatosan emelkedhetett, az erdőszerkezet zárult és tovább diverzifikálódott a molyhos nyír (Betula pubescens) megjelenésével: luc- (P. abies), vörösfenyő (L. decidua) és törpefenyő (P. mugo) alkotta nyílt, de a késő glaciálisnál zártabb erdők uralták a tó körüli tájat. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a késő glaciális erdőexpanzió gyorsasága közeli refúgiális populációkra utal a fenyőfélék esetében, valamint eredményeink megerősítik a Déli-Kárpátok Retyezát vonulatában kapott eredményeket, miszerint a fiatal driász lehűlés a vegetációs időszak hőösszegét csak kis mértékben csökkentette ebben a régióban (szemben Nyugat-Európával). Az éghajlatváltozás kompetíciós előnybe hozta a Déli-Kárpátok szubalpin zónájában a havasi cirbolyafenyőt (P. cembra), mely ekkor terjedt el a fahatár ökoton zónában. A kora holocén felmelegedés során a mainál kontinentálisabb klímán a vörösfenyő széles körben elterjedt a Déli-Kárpátokban a szubalpin zónában.

Új adatok egy bakonyi középső jura phylloceratid ammoniteszről

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

A 2010-es években a Magyar Állami Földtani Intézet Rákóczi-telepi raktárából előkerültek azok az anyagok, amelyeket korábban, még az 1940-es, 50-es években ifj. Noszky Jenő gyűjtött a Bakony-hegységben. Ezek között megtalálható volt az a Pénzeskút melletti Som-hegyről való kisebb ammonitesz-gyűjtemény, amelyről Noszky 1943-ban röviden hírt adott. 1959-ben újra kézbe vette az anyagot, és nagyon jellegzetes, egyedi bélyegek alapján egy új fajra alapítható új phylloceratid ammonitesz genust (’Canaliphylloceras nov. gen.’) azonosított. Erről csak az ősmaradványokkal együtt fennmaradt cédulákból tudunk, mivel sem a többi ammoniteszre vonatkozó – egyébként többnyire helyes – meghatározásról, sem a szerinte új taxonokról semmit nem publikált.

A Noszkytól újnak tekintett formák valóban önálló, a többi rokon Phylloceratidától jól különböző alakok, amelyek azonban 1980-ben, mit sem tudva Noszky som-hegyi ammoniteszeiről, a hasonló korú, szintén bakonyi, gyenespusztai faunából is azonosításra és szabályos leírásra kerültek, Adabofoloceras hajagense n. sp. néven (Galácz 1980).

Az itt leközölt adatok, valamint az 1959-ben azonosított példányok bemutatása tisztelgés Noszky Jenő, a bakony-hegységi jura nagytudású kutatója emléke előtt.

Középső miocén Rissooidea (Caenogastropoda) Letkésről (Magyarország)

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Tanulmányunk Letkés (Börzsöny hegység) kora badeni (középső miocén) gastropoda-faunájának ismeretéhez járul hozzá a Rissooidea öregcsalád tíz nemzetségéhez tartozó 19 faj leírásával és ábrázolásával. A közismert lelőhely agyagos és homokos üledékei a Lajtai Mészkő Formáció alsó badeni Pécsszabolcsi Tagozatát képviselik, és a Pannon-medence magyarországi részének leggazdagabb badeni tengeri molluszkaanyagát tartalmazzák. Az itt bemutatott anyag az öregcsalád legmagasabb diverzitású megjelenését igazolja a Pannon-medencében, emellett kilenc faj jelenlétét először sikerült dokumentálni hazai lelőhelyről. A szakirodalom áttekintése alapján új nevet, Rissoa federicoi nom. nov. javaslunk a fiatal homonimát jelentő Rissoia (Turboella) acuticosta Sacco, 1895 helyett.

Dél-zselici pannon-tavi (késő miocén) rétegsorok őskörnyezeti rekonstrukciója

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

A Mecsektől nyugatra eső dél-zselici terület geológiai felépítéséről viszonylag keveset tudunk, pedig kulcsfontosságú terület, hiszen a mélyföldtani adatok és a feltárások alapján össze tudnánk kapcsolni a Mecsek és a Dráva-medence pannon-tavi üledékképződési környezeteit.

Ebben a tanulmányban elvégeztük három Mecsek környéki, kevésbé ismert neogén rétegsor elemzését, ahol a tavi üledékek a felszínre bukkannak. Felhagyott homokbányákban tettünk terepi megfigyeléseket Szigetvár környékén, majd fácieselemzést végeztünk: nyolc fáciesegységet és négy fáciesegyüttest különítettünk el. A fáciesegyüttesek alapján elkülönítettünk deltamedrekben (CH), deltaág-elvégződésekben (TDC), torkolati zátonyokon (MB) és nyíltvízben (FF) zajló üledékképződést. Megállapítottuk, hogy három fő üledékképződési folyamat volt hatással a vizsgált rétegsorok képződésére. Ezek a delta síkságon lévő eltérő méretű medrekben zajló üledékképződés, a völgybevágódások kialakulása, valamint egy vízszintemelkedés hatására bekövetkező elöntés. A homokos, mederkitöltő egységekben két különböző mederméretet határoztunk meg. A nagyobbak deltaágak, míg a kisebbek deltaág-elvégződések és azokhoz kapcsolódó torkolati zátonyok. Az agyagos összlet kimélyülés hatására alakult ki a hullámzás által legyalult elöntési felszín felett. Az őskörnyezeti rekonstrukció arra mutat, hogy az összes feltárás rétegsora egy többszintű, összetett völgykitöltés során keletkezett. A völgybevágódást egy 15-20 méteres vízszintesés hozta létre, amely fokozatosan feltöltődött a vízszint emelkedésének ütemében. Ezekre a völgykitöltő üledékekre települ a fedő agyagos rész, amely mindegyik feltárásban hasonlóan jelenik meg, és egy elöntési esemény hatására jött létre. A vizsgált feltárásokban két fő szállítási irányt állapítottunk meg. Az egyik DDK-i, amely a völgybevágódás irányát mutatja és megegyezik a Pannon-tó selfperemének a területen megállapított épülési irányával. A másik NyDNy-i, amely a mellékvölgy alárendeltsége miatt eltérő a jellemző szállítási iránytól. A Pannon-tóból már ismert völgykitöltéseket összevetve a dél-zselici területen létrejött völgybevágódással megállapítottuk, hogy ezek egy, vagy akár több 15-20 méteres vízszintesési esemény hatására alakulhattak ki, melyek jellemzőek voltak a Pannon-tóra. Eredményeink hozzájárulnak a völgybevágódások, deltaág-elvégződések, torkolati zátonyok és tavi környezetben létrejött delták megismeréséhez, valamint a tavi vízszintváltozások hatásainak vizsgálatához.

Pages