A Földtani Közlöny friss közleményei

Subscribe to A Földtani Közlöny friss közleményei feed

A Földtani Közlöny — a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata  — 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.  A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül  a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. A folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű (OA). A kiadványt az MTMT, a CrossRef, Scopus indexeli, az MTA REAL és az OSZK EPA archiválja.

Updated: 19 hours 12 min ago

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Tue, 2019/07/16 - 04:17

Események, rendezvények:

  • ISZA’2019
  • Egy jól sikerült nemzetközi konferencia margójára
  • A 22. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés

Elnöki megnyitó

Mon, 2019/04/22 - 04:05

Egy évvel ezelőtt, 2018 márciusában Társulatunk új vezetőséget választott, amely a következő fő célkitű -
zésekkel látott munkához:
1. A Társulat 170 éves múltjához méltó szakmai programok, hazai és nemzetközi tudományos konferenciák,
terepbejárások szervezése, szakmai tematikus továbbképzések rendezése, a területi szervezetek és tematikus
szakosztályok működésének segítése, tagtársaink új és életképes ötleteinek felhasználása, illetve megvaló -
sítása.
2. Az ipari partnerekkel korábban kialakított kapcsolatok ápolása és további potenciális támogatók keresése.
Az elmúlt években elnyert európai uniós pályázatok folyamatos teljesítése és egyéb pályázati lehetőségek
felkutatása a Társulat működésének pénzügyi biztosítása érdekében.
3. Programjaink, rendezvényeink „fiatalbaráttá”, az ifjú szakemberek számára is vonzóvá tétele. Ennek célja,
hogy az egyetemi hallgatók és a fiatal geológusok ne csak egy komoly, tudományos szervezetet lássanak a
Társulatban, hanem modern, fiatalos lendülettel működő közösséget is, ahová nemcsak belépni, hanem ahol
dolgozni is érdemes.
4. Az elmúlt egy-két évtizedben egyre inkább előtérbe kerülő ismeretterjesztő tevékenység folytatása, a
geológiai örökségek bemutatása és népszerűsítése. A földtudományok megismertetése és megszerettetése a
nagyközönséggel, elsősorban a fiatalokkal, a gyerekekkel, hiszen ők azok, akik nem csupán szakmánk, de
Társulatunk jövőjének is a letéteményesei.
5. Hagyományaink ápolása, amely minden magyar geológus számára meghatározó. (folytatás a PDF-ben)

Főtitkári és közhasznúsági jelentés

Mon, 2019/04/22 - 04:05

A 170 éves Magyarhoni Földtani Társulat 2018. évi 168. Tisztújító Közgyűlésén megválasztott új Elnöksége személyiösszetételében szinte teljes egészében kicserélődött. Elnökké választották Budai Tamást, Leél-Őssy Szabolcs régi-új elnökségi tagként első társelnök lett Geiger János, Haas János és Zajzon Norbert társelnökök mellett. A főtitkári posztra Babinszki Editet választották meg, és Bartha István Róbert lett a titkár, akinek a helyét —pár hónappal későbbi lemondása után — Kovácsné Kis Viktória vette át. Az új Elnökség tagjai az elnöki köszöntőben részletezett fő célkitűzésekkel láttak munkához. A társulat és szakosztályainak korábbi években megszokott programjaihoz képest 2018-ban újdonságot jelentett a szakmai tematikus továbbképzések meghirdetése, az elsősorban a fiataloknak szóló „Kalapács és sör” programsorozat elindítása, valamint a nagyközönséget is megszólító I. geosütisütő verseny lebonyolítása. (folytatás a PDF-ben)

Az első kréta időszaki nautilida-előfordulás (Eutrephoceras ex gr. boissieri) a Mecsekből

Mon, 2019/04/22 - 04:05

Új terepi gyűjtés korábban ismeretlen alsó-kréta rétegsor megismeréséhez vezetett a közigaz gatásilag Zengővárkonyhoz (Mecsek hegység) tartozó mészkemencék közelében. A rétegsor a Hidasivölgyi Márga Formációt tárja fel, kora bio- és litosztratigráfiai megfontolások alapján valószínűleg valangini hauterivi?). A rétegsor vékonyrétegzett szürkés-barna színű márga- és mészkőrétegek ritmusos váltakozásából épül fel. A rétegsor gazdag, de rossz megtartású cephalopoda-faunát tartalmaz, melyből az Eutrephoceras ex gr. boissieri az első publikált nautilida említés a mecseki krétából.

Homokkő szemcseméret- és szemcsealak-elemzése vékonycsiszolatokból Morphologi G3ID-vel

Mon, 2019/04/22 - 04:05

Jelen munkában homokkőből készült vékonycsiszolatokat elemeztünk 2D képanalízissel (Morphologi G3ID), azért, hogy a szemcseméret-eloszlás mellett az egyes szemcsék alakját is meghatározzuk.
A zagyvarékasi (Za-1) kutatófúrás pannóniai turbidites homokkövet vizsgáltuk. Ezekben törmelékes szemcseként van jelen a kvarc, a muszkovit, a dolomit, a K-földpát és a plagioklász, míg diagenetikus ásványként karbonátok (kalcit, ankerit, sziderit, Fe-dolomit) és agyagásványok (illit, kaolinit) jelennek meg.
Morphologi G3ID 2D-s képanalízist kapcsol össze kémiai meghatározással (Raman-spektrométer). Az eredmények alapján a cirkularitás négyzete korrelál a hosszúság és a szélesség tengelyeinek arányával, valamint a konvexitással. Az alaktani paraméterek alapján a muszkovit jól elválasztható a többi ásványtól (cirkularitás négyzete ~0,36; tengelyek aránya ~0,36, konvexitás ~0,86). A kvarc és a földpát szemcsék mutatják a legnagyobb alaki változatosságot (cirkularitás négyzete: ~0.2-0.9, tengelyek aránya: 0.2-1, konvexitás: 0.8-1), mivel ezek főleg detritális eredetű ásványok, amelyek több esetben kőzettörmelékben is előfordulnak. Ezek egy része jelentősen visszaoldódhatott a diagenezis során. A karbonát ásványok alaki paraméterei a következőkkel írhatók le: cirkularitás négyzete: ~0.3-0.8, tengelyek aránya: 0.3-0,8, konvexitás: 0.8-1. A karbonátok mérete és alakja az eredeti pórus méretétől és alakjától is függhet, mivel ezek az ásványok főleg diagenetikusak és ezért változnak tág határok közt a fenti paraméterek. A dolomit ugyan detritális ásvány, de körülötte ankerit szegély (ásványhelyettesítés és továbbnövekedés) található, ami meghatározza a szemcse alakját.

Amfibol-gazdag harzburgit xenolit fluidumzárvány vizsgálata a Stájer-medencéből

Mon, 2019/04/22 - 04:05

A Stájer-medence a Kárpát-Pannon régió nyugati szélén helyezkedik el, a Pannon-medence és a Keleti-Alpok közötti átmeneti zónában. A Stájer-medencében plio-pleisztocén alkáli bazaltok mintázták meg a medence alatti litoszféraköpenyt. A köpeny eredetű xenolitok közül ritkaságnak számító, modális metaszomatózison átesett, flogopit- és apatit-tartalmú amfibol-gazdag peridotitok is előkerültek. Jelen munkában egy ilyen, gazdagodott xenolit komplex fluidumzárvány vizsgálatát mutatjuk be. Fluidumzárványokat ortopiroxénben és amfibolban azonosítottunk. Utóbbi ásványban ritkán őrződnek meg köpenyfluidumok zárványai, ezért vizsgálatuk egyedi lehetőséget nyújt a köpenyben vándorló fluidumok megismerésére. Az elsődleges és álmásodlagos zárványok összetételét petrográfiai elemzések után mikrotermometriai és Raman-mikrospektroszkópiai mérések segítségével határoztuk meg.

Az ortopiroxének zárványainak folyadék fázisában a nagy sűrűségű (~1 g/cm3) CO2 a domináns komponens (>95 mol. %), ami mellett H2O-t (<3,5 mol. %) és N2-t (<0,2 mol. %) is kimutattunk. A fluidumzárványokban azonosított szilárd fázisok leányásványok, magnezitből és anhidritből állnak. Amfibolok zárványaiban szintén CO2 a leggyakoribb komponens (>98 mol. %), ami mellett H2O-t (<1,2 mol. %), N2-t (<0,1 mol. %) és a vízben oldott SO42--t azonosítottunk. A szilárd fázisok különböző karbonátokból (magnezit, Na-tartalmú dawsonit, nahkolit és nátrit) és szulfátokból (anhidrit, Na-tartalmú thenardit-burkeit) álló ásványegyüttest alkotnak. A klór-mentes, Na+ és SO42--tartalmú fluidösszetétel egyedinek tekinthető köpenykörülmények között. A fluidum forrása egy illó-gazdag olvadék lehetett, amelyben az amfibol (valamint alárendelten flogopit és apatit) kristályosodása során feldúsultak az illók (C-O-N-S), Na+, HCO3- és SO42-, amelyek csapdázódtak a keletkező amfibolban.

Geotermikus koncessziós területek értékelésének hazai gyakorlata és a nyilvántartási rendszerekhez való viszonya

Mon, 2019/04/22 - 04:05

A tanulmányban röviden ismertetjük a hazai geotermikusenergia-nyilvántartási rendszert és a jelenleg a geotermikus koncesszióra javasolt területek értékelési rendszerét. Gyakorlati példán keresztül mutatjuk be, milyen jellegű módszertani háttér kidolgozása szükséges a nemzetközi geotermikus értékelési rendszerekhez való csatlakozáshoz, amelyre vonatkozóan javaslatot tettünk. A geotermikus kutatás szempontjából perspektivikus területek érték sor rendjének megállapításához a földtani, hidrogeológiai viszonyok mellett figyelembe kell venni a geotermikus energia kinyerésének megvalósíthatóságát és a gazdasági-társadalmi életképességet is, mely messze túlmutat a hazánkban elterjedt földtudományokon alapuló készletbecslésen. Geotermikus vagyon- és készletnyilvántartásra jelenleg nincs hivatalosan elfogadott nemzetközi szabvány, de általánosan elfogadott és használt az „Ausztrál/Kanadai Szabvány a kutatási eredmények, geotermikus vagyonok és geotermikus készletek jelentéséhez”. Bár célként megjelölhető a kanadai–ausztrál szemléletű vagyon- és készletnyilvántartáshoz közelítő hazai nyilvántartási rendszer kialakítása, a rend szerek közti harmonizáció nem oldható meg egyszerűen a meglevő nyilvántartási adatok átszámításával. A hazai gyakorlatban összemosódik a geotermikus vagyonszámítás és a geotermikus vagyonosztályozás. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi hazai osztályozás nem feleltethető meg egyik nemzetközi rendszernek sem. A hazai geotermikus prognó zisokban általában volumetrikus készletbecslési módszert használnak, ezekben nem jelenik meg a kitermelhetőség fogalma. Tanulmányunkban a koncesszióra javasolt területek geotermikus ásványvagyon értékelésében a vízzel kiter melhető hőmennyiség és teljes hőmennyiség hányadosaként jelenítettük meg a kitermelhető készlet arányát, amivel a hagyományosan kitermelhető séget jellemezhetjük. Geotermikus készleteket csak ott lehet megállapítani, ahol geo termikus védőidom kijelölésre került, és abból megkezdődött a geotermikus energiatermelés. Jelenleg a készletszámítási adatok az elfogadott kutatási zárójelentés vagyonadatai alapján számszerűsíthetők, mivel geotermikus védőidom nem került még kijelölésre. Ahogy a védőidom területének nagysága a kívánt termelési mennyiségtől függ, hasonlóképpen a feltártság mértéke befolyással van egy terület értékére.

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Mon, 2019/04/22 - 04:05

Események, rendezvények:

  • Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központ (IKER): Recens és paleo-környezetgeokémiai kutatás-fejlesztési irányok megerősítése
  • MOLNÁR József emléktáblájának felavatása Balatonakaliban születésének 100. évfordulóján
  • 14. Téli Ásványtudományi Iskola Veszprém, 2019. január 18–19.
  • Szép Magyar térkép 2018

Személyi hírek

Könyvismertetés:

  • MÉSZÁROS Ernő: A földi légkör története
  • DOBOS Irma, SCHEUER Gyula: Tanulmányok a hazai és külföldi hidrodinamikai rendszerekről

Pannóniai üledékképződés és szerkezeti mozgások az Északi-pikkely (Kelet-Mecsek) területén

Thu, 2019/01/17 - 03:52

A Kelet-Mecsek északi peremén fekvő Északi-pikkely bonyolult felépítésű, részben neogén üledékekkel fedett keskeny, kiemelt alaphegységi sáv. Erősen tektonizált terület fiatal, miocén utáni szerkezeti mozgásokkal. A területen a pannóniai üledékek legnagyobb kiterjedésben Nagymányok körül találhatók meg. 2015-ben keletkezett ideiglenes feltárásokat dokumentáltunk üledék- és szerkezetföldtani szempontból, réteg szerinti ősmaradványgyűjtés kíséretében. A mintegy 120 m vastag pannon-tavi rétegsort viszonylag finomszemű, puhatestű maradványokban gazdag agyag-kőzetliszt-finomhomok sorozat alkotja a vékony (<3 m), kavicsos durvahomok anyagú idősebb pannóniai rétegek fölött. A faunában uralkodó kagylók mellett csiga-, kagylósrák-, hal- és növénymaradványok is előkerültek. A legidősebb rétegek a Prosodacnomya dainellii - P. vutskitsi puhatestű zónákba, míg a finomabb szemű fedőüledékek a Congeria rhomboidea zónába tartoznak.
A pannóniai üledékképződés kezdetben csak az északi előtérben indult meg, nyílttavi, agyagmárgás-aleuritos rétegsor formájában (Száki Agyagmárga). Őslénytani vizsgálatok hiányában az elöntés kezdetének időpontját a Mecsek előtt húzódó keskeny árokban nem ismerjük; a tőle északra húzódó széles hát elöntése puhatestű adatok alapján 8,9 Ma után történt. Ezt az északról érkező, alpi-kárpáti eredetű deltarendszer finomhomok-agyag hordalékának felhalmozódása váltotta fel (Újfalui Formáció), a Prosodacnomya dainellii és P. vutskitsi litorális molluszkazónába tartozó puhatestűek szerint ~7,3 millió évvel ezelőtt. A szeizmikus geometria alapján az északi előtér ekkor sekély vízzel borított hátság lehetett, míg az Északi-pikkely szárazulat volt. Itt az üledékképződés a deltarendszernek a Mecsek északi pereméhez történő érkezésével megközelítőleg egyidőben kezdődött meg. Az elöntés tagolt domborzatú térszínt ért. A helyi, mecseki forrásból származó, partközelben lerakódott vékony kavicsos homokrétegek után következő, jórészt szublitorális faunájú deltaüledékek következtek. A pannóniai üledékképződés során kisebb léptékű eltolódásos mozgások zajlottak. Erősebb tektonikai hatások annak lezárulása után érték a területet: a hegység északi peremvetője és vele közel párhuzamos sík(ok) mentén eltolódásos-feltolódásos szerkezeti mozgások történtek.

Kovadúsulásos és alumíniumdúsulásos mállási és üledékképződési folyamatok a kora-albai folyamán a Csehbányai-medencében

Thu, 2019/01/17 - 03:52

A Csehbányai-medencében a kora-albai kiemelkedés eltérő eredménnyel járt a terület egyes részei között, s a Tési Formációval kezdődő újabb üledékképződés ezt rögzítette is. Ahol a Tési Formáció a jura–apti rétegsor valamelyik tagjára települ, a formáció bázisán gyakori a Kepekői Tagozat, amely lényegében törmelékes jellegű kovakőzetekből áll. Ahol viszont a fekü felső-triász mészkő, előfordul bauxitos vagy Al-dús képződmény, amely az Alsóperei Bauxit Formációhoz sorolható. Mindez azt jelzi, hogy a medence területén változatos erősségű tektonikai folyamatok zajlottak, eredményükként pedig változatos domborzat keletkezett. Az Alsóperei Formáció és a tűzkőtörmelékes összlet (Kepekői Tagozat) felhalmozódási és diagenetikus feltételei eltérőek, de vannak hasonlóságok is. A hasonlóság a helyi eredetű kőzetanyag szerepében, az uralkodó oxidatív jellegben, a pangó vízi mikrofáciesek előfordulásában, a durva törme lékanyag alaki és osztályozottsági jellegeiben mutatkozik. A Kepekői Tagozat anyaga azonban sokkal nagyobb arányban helyi, mint a bauxité, ráadásul legnagyobbrészt reziduális, voltaképp oldási maradék jellegű. A bauxitban lévő mészkőtörmelék nyilván klaszt, a bauxit kiindulási kőzet(ei)nek eredeti jellege pedig ez idő szerint nem állapítható meg.

Törmelékes rétegsorok komplex eredetvizsgálata (KEVi). Ötelemes, összehangolt törmelékeskőzet-elemző vizsgálatsor

Thu, 2019/01/17 - 03:52

Közismert, hogy a törmelékes kőzetek, mint például szénhidrogén-, vagy víztároló anyagok, és mint eltűnt hegységek lepusztulási maradékai komoly gazdasági és tudományos jelentőséggel bírnak. Törmelékszemcséinek pontos ásvány-kőzettani meghatározása (petrográfiája) és forrásterületük azonosítása mindkét terület számára fontos kutatási irányt jelenthet. Laza törmelékes rétegsorok provenancia vizsgálatára hagyományosan két fő irányzat alakult ki: a nagyobb méretű kavicsok petrográfiája, amellyel az egyedi, néhány cm-nél nagyobb méretű kavicsok makroszkópos, terepi és vékonycsiszolatos vizsgálatát végezzük, valamint a nehézásvány vizsgálat, amely a rétegek homokméretű részlegének ásványszemcséinek meghatározásával foglalkozik. Mindkét módszernek komoly hiányosságai vannak. Ezek egy részének kiküszöbölésére az utóbbi években bevezették a beágyazott szemcsecsiszolatos vizsgálati módszert, de a nehézásványok biztos kőzethez rendelhetősége így sem oldódott meg. Ezzel a munkánkkal az a célunk, hogy egy olyan vizsgálatsort mutassunk be, amely laza üledékes rétegsoroknak az eddigieknél sokkal pontosabb és biztosabb forrás meghatározását teszi lehetővé, és amelynek segítségével kiküszöbölhetők a korábban alkalmazott módszerek egyedi hiányosságai. Az általunk kiterjedt eredet-vizsgálati módszernek (KEVi) nevezett ötelemes, összehangolt szemcseelemző vizsgálatsor az eddig hagyományosan és újabban használt, valamint ebben a cikkben használt újonnan bemutatott vizsgálatokat együttesen, összehangoltan tartalmazza. Jelen cikkben részletesen bemutatjuk a „KEVi” módszer egyes elemeinek vizsgálati leírását, alkalmazhatósági feltételeit, előnyeit és hátrányait, valamint a vizsgálatsorban betölthető szerepét és hasznát. A dolgozat végén a „KEVi” módszer értékelését is összefoglaljuk.

A nyírás- és a térfogatváltozás mértékének kvantitatív becslése szigmoidális húzási hasítékok alapján

Thu, 2019/01/17 - 03:52

Munkánkban bemutatjuk a kulisszás elrendeződésű erek képződési mechanizmusait, tárgyaljuk a húzásos hasadékok nyírási zónákon belüli fejlődését, illetve a húzásos hasadékok szigmoidális alakjának alapvető kialakulási modelljeit. Mindezek alapján egy olyan, a húzásos hasadékrendszerek geometriáján alapuló módszertant mutatunk be, amelynek segítségével megbecsülhető a nyírási zónákban lezajlott nyírási alak-, illetve térfogatváltozás. A megfelelő számítási módszer kiválasztásához nélkülözhetetlen az adott húzásos hasadékrendszer képződési modelljének meghatározása. Ennek érdekében egy több elemből álló szempontrendszert állítottunk össze. A bemutatott módszertan alkalmazhatóságát a Nyugati-Mecsekben elhelyezkedő Bodai Agyagkő Formáció BAF–2 fúrásának példáján szemléltetjük. A fúrás maganyagában nagy számban fordulnak elő töréses-képlékeny nyírási zónákra jellemző, szigmoidális húzásos hasadékrendszerek. Tanulmányunkban számszerűsítjük az elemzésre alkalmas nyírási zónákban végbement nyírás- és térfogatváltozás mértékét. Az egyes modellek felhasználásával kapott értékek — a) passzív forgási modell: nyírási alakváltozás γ = 0,74 és 0,73; térfogatváltozás -49% illetve -57%, b) „redőzött kőzethíd” modell: nyírási alakváltozás γ = 0,71 és γ = 0,63; térfogatváltozás -46% és -41% — alapján feltételezzük, hogy a nyírási zónák azonos (vagy egyenértékű alakváltozást eredményező) deformációs esemény során keletkeztek. Szempontrendszerünk alapján a vizsgált nyírási zónák kialakulása a „redőzött kőzethíd” modell révén történt.

Stronciumizotóp-sztratigráfia és alkalmazásai

Thu, 2019/01/17 - 03:52

A rétegtan tudományágának módszertani megújulása a 20. század utolsó évtizedeiben magával hozta a kemosztratigráfiai módszerek rohamos fejlődését és alkalmazásuk elterjedését. Ezek egyike a stronciumizotóp-sztratigráfia, ami üledékes rétegsorokban a radiogén 87Sr és a nem-radiogén 86Sr izotópok arányának mérésén alapul. A Sr millió éves nagyságrendű óceáni tartózkodási ideje a világtenger ezer éves nagyságrendű keveredési idejéhez képest adott időben homogén tengeri izotóparányhoz vezet, amit a tengervízzel egyensúlyban kiváló karbonátfázisok rögzítenek, legmegbízhatóbban a biogén alacsony Mg-tartalmú kalcit. A rétegtani alkalmazhatóságot az teszi lehetővé, hogy a Sr tengeri izotóparánya a földtörténet során mindenkor változott, a döntően kontinentális kéreg mállásából származó és folyóvízi beszállítás révén a tengerbe jutó 87Sr, és a köpenyeredetű, főként az óceánközépi hátsági vulkanizmusból származó 86Sr fluxusának arányától függően. Más független módon, főként biosztratigráfiai úton ismert korú mintákból egyre pontosabb referenciagörbe áll rendelkezésre a neoproterozoikumtól a teljes fanerozoikumra, aminek használatával különösen a görbe meredek szakaszain, azaz időben gyorsan változó Sr izotóparánnyal jellemzett intervallumokban millió év körüli vagy annál is jobb felbontás érhető el csak közelítően ismert korú minták kormeghatározásában. A szemle röviden ismerteti a módszer elméleti és történeti hátterét, a mintázás és a mérés gyakorlati kérdéseit, és esettanulmányokon keresztül mutatja be alkalmazásának néhány területét. Példáink között szerepel a toarci Jenkyns esemény, a kréta végi esemény, és eljegesedési időszakok Sr izotóp-sztratigráfiája, ahol a rétegtani korrelációnál is nagyobb jelentőségű a földtörténeti folyamatok ok-okozati összefüggéseinek megértéséhez adott segítség. A módszer korrelációs potenciálját leghatékonyabban sekélytengeri platformok korolásánál lehet kihasználni, ahol a rendelkezésre álló biosztratigráfia felbontása korlátozott és a párhuzamosítás a nyílttengeri rétegsorokkal vitatott. A módszert az elmúlt években alkalmazták először szisztematikusan hazai rétegtani problémák megoldására, pl. a részben endemikus faunái miatt globális korrelációs kérdéseket felvető Paratethys rétegsorok kormeghatározására. Szemlénk segíteni kívánja az új eredmények befogadását és ösztönözheti a módszer további magyarországi meghonosodását.

In memoriam Dr. Juhász József

Thu, 2019/01/17 - 03:52

Prof. Dr. hc. Dr. JUHÁSZ József a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgoelógiai (1988-ig Földtan-Teleptani) Tanszékének iskolateremtő professzora, aki kezdetben 8 évig meghívott előadóként, majd 36 éven át másod- majd főállású oktatóként végzett kiemelkedő oktató és kutatómunkájával nemzetközi elismertségű tevékenységet fejtett ki. A hazai hidrogeológiai szakterület meghatározó egyénisége és professor emeritusként is aktívan járult hozzá a Tanszék oktató–kutató munkájához. Szakmai munkájában a hidrogeológia hazai elismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett s életének jelentős részét szakterüle tének fejlesztésére, a szakmai utánpótlás nevelésére fordította s teszi azt mind a mai napig. Kutatási területén kiemelkedő eredményt ért el a vízgazdálkodás, vízkészletgazdálkodás, vízkészletvédelem, vízminőségvédelem területén. Kezdeménye zésére és szakmai irányítása mellett indult el Magyarországon a hidrogeológus-mérnök képzés és ma az ezen a fontos területen dolgozó földtudományi szakemberek döntő többsége tanítványa volt. Ugyancsak a kezdeményezése révén módosult a Miskolci Egyetemen a mérnökgeológus képzés, jelentősen erősítve a természettudományos alapokra épülő műszaki ismeretek súlyát. A fenti két szakterület eredményes és elismert oktatása alapozta meg az országban elsőként, a Veszprémi Egyetemmel azonos időpontban indított környezetmérnök-képzést. Szakmai tevékenysége, az általa meghonosított szemlélet gyakorlatilag determinálta a környezetmérnök-képzés szemléletét, súlyponti részeit. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Dr. Horváth Ferenc

Thu, 2019/01/17 - 03:52

2018 december közepén, egy hideg decemberi délután, a fagyos szélben gyűlt össze a gyászoló család és a magyar földtudomány szinte egész közössége a törökbálinti temetőben, hogy végső búcsút vegyen HORVÁTH Ferenctől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorától, az egye tem Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének volt veze tőjétől, a Földrajz- és Földtudományi Intézet alapító igazgatójától. A hazai földtudomány egyik legnagyobb alakját, az iskola teremtő tanárt és inspiráló kollégát, vezetőt, eredeti gondolkodású kutatót búcsúztattuk. Geofizikus volt, de érdeklődése, gondolkodása soha nem állt meg a szűk szakma határainál, sőt maga feszegette azokat. Zászlóvivője volt a közös földtudományos gondolkodásnak, ezen belül különösen a geológia és a geofizika egymásrautaltságának, integrációjának. Már hallgató korában élvezte és kereste a geológusok társaságát, leste el szakmai fogásaikat, együtt költötte néhány nótájuk szövegét. Hallgatóitól soha nem fogadott el tisztán fizikai megoldást; mindig elvárta a földtudmányos magyarázatokat is. „A geofizika a fizika szabatossága és a geológia szabadossága”-ként fordította le a „rigor of physics with the vigor of geology” mondást, amelyet akár élete mottójának is tarthatunk. Szerencsés korban élt: a nemzetközi földtudományban a lemeztektonika általános elfogadottsága épp kutatói pályája kezdetén indult, így annak ő is részese, aktív alakítója lehetett globális és regionális értelemben is. (folytatás a PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Thu, 2019/01/17 - 03:52
  • Beszámoló a VIII. Kárpát-medencei Összegyetemi Terepgyakorlatról
    Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés
    Kalapács és sör – 1 napos terepbejárás
    Geotóp napok a Balaton-felvidéken: élménytúrák a múlt és jelen ösvényein
    Székelyföldi Geológustalálkozó
    Kókay Terepi napok
    Földtudományos forgatag
    A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) előadói nap
    NosztalGEO 2018: „Fókuszban a pre-neogén aljzat”
    „Szenek Másként” rövidkurzus Miskolcon
    Az V. Ásványtani, kőzettani és geokémiai felsőoktatási műhelyek találkozója
    A „Kezedben a múlt”, avagy az Év „ősványa" közönségprogram 2019-es szavazásának eredményei
    A 2019. év ásványkincse a mészkő
    Személyi hírek
    Könyvismertetés: Átfogó kutatások a kabai meteoriton; VAKULYA Norbert: Vihar Erdélyben; Báró NOPCSA Ferenc: Sárkányok magyar királya

In memoriam Dr. Koloszár László

Sun, 2018/09/23 - 03:58

2018. augusztus 26-án, életének 61. évében elhunyt dr. KOLOSZÁR László geológus kutató, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársa. KOLOSZÁR László 1957. augusztus 1-én született Budapesten. Gimnáziumi érettségijét az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban szerezte 1975-ben, majd egy év katonai szolgálatot követően az ELTE földtudományi szakán kezdte meg egyetemi tanulmányait. Okleveles geológus diplomáját 1981-ben vette át az ELTE Természettudományi Karán. Folytatás a PDF-ben.

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Sun, 2018/09/23 - 03:58
  • Beszámoló a 21. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésről
  • A Magyarhoni Földtani Társulat 2018. évi 168. Tisztújító Közgyűlésén megválasztott tisztségviselői
  • A szervezeti egységek 2018–2021. évi időszakra megválasztott tisztségviselői
  • Személyi hírek
  • Egyéb hírek

Új módszer alkáli bazaltos magmák olivin- és klinopiroxén-frakcionációjának modellezésére

Fri, 2018/08/31 - 17:37

A monogenetikus vulkáni mezőket felépítő bazaltos magmák képződésének, fejlődéstörténetének vizsgálata a modern vulkanológiai kutatások egyik legfontosabb kérdésköre. A Kárpát–Pannon térségben számos neogén–kvarter monogenetikus alkáli bazalt vulkáni terület található, amelyek képződményei változatos földrajzi elterjedésük, koruk és összetételük révén az intrakontinentális alkáli bazaltok természetes laboratóriumai. Az elmúlt három évtizedben számos tanulmány jelent meg e bazaltos magmák genezise kapcsán, azonban a kutatások vagy csak a földköpenybeli forráskőzet alapvető kőzettani tulajdonságaira irányultak, vagy olivin frakcionáció alapú primitívmagma-kalkulátorok segítségével — esetleg egyszerű olivin ± klinopiroxén hozzáadással — a szülőmagma összetételére is becslést adtak. A közismert primitívmagma-összetételt számoló programok azonban pontatlan eredményt adnak klinopiroxén-frakcionált magmák esetében (és akár piroxenit-tartalmú forráskőzet esetében is), mivel ezeket olivin-fíros óceáni szigeti bazaltok és peridotitok fő- vagy nyomelemtartalma alapján dolgozták ki, és alapelvük a teljeskőzet-összetételhez történő olivin hozzáadás.

A Kárpát–Pannon térség alkáli bazaltos képződményeit felhasználva egy olyan új frakcionációs modellezést dolgoztunk ki, amely olivin- és/vagy klinopiroxén-fíros intrakontinentális alkáli bazaltok esetében alkalmas a két ásvány szülőmagmából frakcionálódott mennyiségének meghatározására csupán a kőzet főelem-összetétele és Ni-tartalma, valamint a benne található olivin fenokristályok forsterit- és Ni-koncentrációja alapján. A frakcionáció mértéke alapján becslést tudunk adni a kőzet szülőmagmájának főelem-összetételére és a -értékére is.

Pages