125 éve
- 125 éve készült el a Magyar Királyi földtani Intézet Stefánia úti palotája
250 éve (1774)
- A nagyszombati egyetemen természetrajzi tanszéket alapítottak Historia Naturalis Generalis néven. Vezetője: Piller Mátyás.
225 éve (1799)
- Hainits Frigyes mérnök elkészítette a budai keserűvízforrások környékének térképét.
175 éve (1849)
- Bécsben megalapították a Birodalmi Földtani Intézetet (K. K. Geologische Reichsanstalt). Első igazgatója: Wilhelm Haidinger.
- Erdélyben megalakult a Siebenbürgischen Verein für Naturwissenschaften zu Hermannsradt.
- A pesti tudományegyetemen megalakult az önálló Ásványtani Tanszék. Első tanára: Szabó József.
150 éve (1874)
- Finály Henrik szerkesztésében megjelent az Erdélyi Múzeum első száma.
- Megindult a Magyarországi Kárpát Egylet Évkönyvének a kiadása.
125 éve (1899)
- A veszprémi Jeruzsálem-hegyen Laczkó Dezső megtalálta a „kavicsfogú álteknős” (Placochelys placodonta) első csontmaradványait.
- Október 1-jén elkészült a Magyar Királyi Földtani Intézet palotája.
100 éve (1924)
- Rómában megrendezték a IV. Nemzetközi Talajtani Kongresszust, amelynek keretében megalapították a Nemzetközi Talajtani Társaságot. Ebben vezető szerepet kapott Sigmond Elek professzor.
75 éve (1949)
- Budapesten megjelent az Alumínium-kézikönyv, melyben Vendel Miklós „A magyar bauxitok teleptana” c. fejezetet írta.
- Miskolcon megalapították a Nehézipari Műszaki Egyetemet, a bányamérnökképzés Sopronból ide került.
- A Budapesti Műszaki Egyetem veszprémi Nehézvegyipari Karán megalakult az Ásványtani Tanszék. Vezetője: Nemecz Ernő.
50 éve (1974)
- Budapesten Megjelent Géczy Barnabás „Őslénytan” c. könyve.
25 éve (1999)
- Szovátán megrendezték az első erdélyi „Bányász–Kohász–Földtan” konferenciát magyar nyelven.
Összeállították: Hála József és Bodor Emese Réka
