A Gerecse hegység földtana – könyv és térképmagyarázó

A Magyar Állami Földtani Intézet az 1960-as évek közepe óta rendszeresen végzi a Dunántúli-középhegység részletes földtani térképezését. Ennek a programnak a keretébe illeszkedik a Gerecse földtani felvétele, valamint térképének és a magyarázó kötetnek a közreadása is, erről a tájegységről korábban nem készült ilyen jellegű összefoglaló feldolgozás.

A Gerecse részletes terepi felvétele az 1990-es évek első felében zajlott, majd néhány éves szünetet követően 2008-tól folytatódott. A térképezési program során nem csak az új részletes terepi felvételek készültek el a hegység területéről, de a különböző nyersanyagok (elsősorban az eocén kőszén és bauxit) korábbi kutatása során mélyült fúrások adatainak, geofizikai mérések feldolgozása is megtörtént. A Földtani Intézet térképezési programjával párhuzamosan a Gerecsében zajlott évről-évre az ELTE geológus hallgatóinak földtani térképezési terepgyakorlata, amely jelentős mértékben járult hozzá a hegység földtani felépítésének részletes megismeréséhez.

A Gerecse térképezési programjának lezárásaként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 2018-ban jelentette meg a hegség tájegységi földtani térképét 1:50 000-es méretarányban, valamint a közel 500 oldal terjedelmű magyarázó kötet. Ez utóbbi magyar és angol nyelven foglalja össze a hegység és közvetlen előtereinek rétegtani és szerkezeti felépítését, fejlődéstörténetét, valamint ismerteti annak vízföldtani viszonyait, ásványi nyersanyagait és földtani értékeit.

A kötet szerzői: Budai Tamás, Fodor László, Sztanó Orsolya, Kercsmár Zsolt, Császár Géza, Csillag Gábor, Gál Nóra, Kele Sándor, Kiszely Márta, Selmeczi Ildikó, Babinszki Edit, Thamóné Bozsó Edit, Lantos Zoltán.

Az egyes fejezetek készítésében közreműködött továbbá Magyar Imre, Kaiser Miklós, Sásdi László, Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia, Török Ágnes, Kövér Szilvia, Beke Barbara, Kordos László.

A kötet megvásárolható a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat könyvtárában