Feed aggregator

Ásványtani mozaikok a Kárpát–Pannon régióból 5.

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Ötödik tanulmányunkban további mozaikszerű adatokkal dokumentáljuk a Kárpát–Pannon régió ásványvilágát. Az új adatokat országok és lelőhelyek szerint csoportosítottuk. Az egyes „mozaikdarabokban” az ásványok pontos leírására és – döntően XRPD, SEM-EDX és EMPA általi – meghatározására, illetve a paragenezis tömör bemutatására koncentráltunk. A tanulmányunkban szereplő ásványok olykor első említések az egész régióból vagy legalábbis az illető lelőhelyről.

Magyarországról a bicske-csordakúti széntelepből humboldtin és weddellit, a recski Lahóca ércesedéséből Sr-gazdag és más APS- (alumínium-foszfát-szulfát-) ásványok vizsgálati adatait közöljük.

Romániából a Hargita vulkáni vonulatából Mg-gazdag turmalinok kémiai adatait közöljük, míg a felsőbányai (Baia Sprie) ércesedésből kirgizisztánit jelenlétét dokumentáljuk.

Szlovákiából a farbištei (Pónik/Poniky) ércesedésből Na-tartamú szulfátok (kröhnkit, ferrinátrit, tamarugit), a rozsnyói (Rožňava) ércesedésből egy arzenát, a bariofarmakosziderit kimutatását ismertetjük.

In memoriam Dr. Jámbor Áron

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

2023. március 20-án, néhány nappal 90. születésnapja után elhunyt Jámbor Áron geológus, a földtudomány doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori főosztály vezetője, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Dr. Selmeczi Ildikó

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

2023. április 16-án, életének 65. évében elhunyt dr. Selmeczi Ildikó, az egykori Magyar Állami Földtani Intézet térképező geológusa, a Magyar Rétegtani Bizottság elnöke, a Nyugatmagyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense. Ildikó 1958. december 19-én született Budapesten. Szülei elváltak, édesanyja nevelte fel, aki angol nyelvet tanított az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Talán innen eredhetett Ildi kiváló nyelvtehetsége és széleskörű műveltsége is. (folytatás PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59

Események, rendezvények:

  • Beszámoló Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani és Rétegtani Szakosztályának 2023. évi vándorgyűléséről
  • ROBOMINERS az EGU-kongresszuson
  • ROBOMINERS Roadmapping Workshop
  • TripGift workshop
  • EFG Council Meeting

Személyi hírek

Könyvismertetés:

  • Gurka, Dezső (Hrsg.): Mineralogische Konnotationen im 18. und 19. Jahrhundert. Die Wirkungsgeschichte der Freiberger Bergakademie in Mittel- und Osteuropa. (Ásványtani konnotációk a 18. és 19. században.
    A freibergi Bányászati Akadémia hatásának története Közép- és Kelet-Európában)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2022. évi rendezvényei

A Földtani Közlöny friss közleményei - Fri, 2023/08/11 - 02:59
  • Központi rendezvények
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Budapesti Területi Szervezet – Általános Földtani Szakosztály
  • Alföldi Területi Szervezet
  • Dél-Dunántúli Területi Szervezet
  • Észak-Magyarországi Területi Szervezet
  • Online kurzusok
  • Agyagásványtani Szakosztály és Ásványtani-Geokémiai
    Szakosztály
  • Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztály
  • Nyersanyagföldtani Szakosztály
  • Oktatási és Közművelődési szakosztály
  • ProGEO Földtudományi Természetvédelmi Szakosztály

(részletek a PDF-ben)

Erdő- és fahatár változás a Déli-Kárpátokban a késő glaciális és kora holocén gyors felmelegedési hullámai idején: korai erdőexpanzió és a fiatal driász lehűlés csillapított hatása

A Földtani Közlöny friss közleményei - Tue, 2023/08/01 - 10:34

A Páreng-hegységcsoportban (Munții Parâng, Déli-Kárpátok) lévő magashegyi tó (Latorica-tó, Iezerul Latorița, 1530 m) üledékének késő glaciális és kora holocén korú szakaszán növényi makrofosszília és pollen analitikai elemzéseket végeztünk, hogy megállapítsuk a fahatár, az erdőhatár és a szubalpi vegetáció éghajlatváltozásra adott válaszreakcióit. A Latorica-tó vízgyűjtőjén és partján 15 510–14 765 kal. BP évek (Grönlandi 2-es oxigénizotóp fázis (GS-2) vége) között a gleccserek visszahúzódása nyomán nem volt, vagy csak ritka növényborítás lehetett, tehát a fahatár valószínűleg a tó alatt húzódott. Az ezt követő GI-1 fázisban (kormodellünk alapján 14 765–13 340 kal. BP évek között) bekövetkező felmelegedés hatására a tó körül kialakuló fahatár ökoton zónában törpefenyő, lucfenyő és szálanként vörösfenyő (Pinus mugo–Picea abies–Larix decidua) keveredésével jellemezhető, boreális nyílt erdő expanzióját rekonstruáltuk. A fahatár fokozatosan magasabbra húzódott, majd a GI-1 végén (13 340–12 930 kal BP évek közt) nagy intenzitású erdőtűz következhetett be a tó körül, annak vízgyűjtőjére is kiterjedve. A fiatal driász lehűlés a jelenlegi kormodell szerint 12 930 és 11 995 kal. BP évek között a tó szerves anyag produkciójának csökkenéséhez vezetett, ugyanakkor a lehűlés csak kis mértékben hatott a tó menti vegetációra. A legjelentősebb változás a havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra) megjelenése és előretörése volt ebben az időszakban. A kora holocénben (11 995–11 300 kal. BP évek közt) a fa- és erdőhatár folyamatosan emelkedhetett, az erdőszerkezet zárult és tovább diverzifikálódott a molyhos nyír (Betula pubescens) megjelenésével: luc- (P. abies), vörösfenyő (L. decidua) és törpefenyő (P. mugo) alkotta nyílt, de a késő glaciálisnál zártabb erdők uralták a tó körüli tájat. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a késő glaciális erdőexpanzió gyorsasága közeli refúgiális populációkra utal a fenyőfélék esetében, valamint eredményeink megerősítik a Déli-Kárpátok Retyezát vonulatában kapott eredményeket, miszerint a fiatal driász lehűlés a vegetációs időszak hőösszegét csak kis mértékben csökkentette ebben a régióban (szemben Nyugat-Európával). Az éghajlatváltozás kompetíciós előnybe hozta a Déli-Kárpátok szubalpin zónájában a havasi cirbolyafenyőt (P. cembra), mely ekkor terjedt el a fahatár ökoton zónában. A kora holocén felmelegedés során a mainál kontinentálisabb klímán a vörösfenyő széles körben elterjedt a Déli-Kárpátokban a szubalpin zónában.

Új adatok egy bakonyi középső jura phylloceratid ammoniteszről

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

A 2010-es években a Magyar Állami Földtani Intézet Rákóczi-telepi raktárából előkerültek azok az anyagok, amelyeket korábban, még az 1940-es, 50-es években ifj. Noszky Jenő gyűjtött a Bakony-hegységben. Ezek között megtalálható volt az a Pénzeskút melletti Som-hegyről való kisebb ammonitesz-gyűjtemény, amelyről Noszky 1943-ban röviden hírt adott. 1959-ben újra kézbe vette az anyagot, és nagyon jellegzetes, egyedi bélyegek alapján egy új fajra alapítható új phylloceratid ammonitesz genust (’Canaliphylloceras nov. gen.’) azonosított. Erről csak az ősmaradványokkal együtt fennmaradt cédulákból tudunk, mivel sem a többi ammoniteszre vonatkozó – egyébként többnyire helyes – meghatározásról, sem a szerinte új taxonokról semmit nem publikált.

A Noszkytól újnak tekintett formák valóban önálló, a többi rokon Phylloceratidától jól különböző alakok, amelyek azonban 1980-ben, mit sem tudva Noszky som-hegyi ammoniteszeiről, a hasonló korú, szintén bakonyi, gyenespusztai faunából is azonosításra és szabályos leírásra kerültek, Adabofoloceras hajagense n. sp. néven (Galácz 1980).

Az itt leközölt adatok, valamint az 1959-ben azonosított példányok bemutatása tisztelgés Noszky Jenő, a bakony-hegységi jura nagytudású kutatója emléke előtt.

Középső miocén Rissooidea (Caenogastropoda) Letkésről (Magyarország)

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Tanulmányunk Letkés (Börzsöny hegység) kora badeni (középső miocén) gastropoda-faunájának ismeretéhez járul hozzá a Rissooidea öregcsalád tíz nemzetségéhez tartozó 19 faj leírásával és ábrázolásával. A közismert lelőhely agyagos és homokos üledékei a Lajtai Mészkő Formáció alsó badeni Pécsszabolcsi Tagozatát képviselik, és a Pannon-medence magyarországi részének leggazdagabb badeni tengeri molluszkaanyagát tartalmazzák. Az itt bemutatott anyag az öregcsalád legmagasabb diverzitású megjelenését igazolja a Pannon-medencében, emellett kilenc faj jelenlétét először sikerült dokumentálni hazai lelőhelyről. A szakirodalom áttekintése alapján új nevet, Rissoa federicoi nom. nov. javaslunk a fiatal homonimát jelentő Rissoia (Turboella) acuticosta Sacco, 1895 helyett.

Dél-zselici pannon-tavi (késő miocén) rétegsorok őskörnyezeti rekonstrukciója

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

A Mecsektől nyugatra eső dél-zselici terület geológiai felépítéséről viszonylag keveset tudunk, pedig kulcsfontosságú terület, hiszen a mélyföldtani adatok és a feltárások alapján össze tudnánk kapcsolni a Mecsek és a Dráva-medence pannon-tavi üledékképződési környezeteit.

Ebben a tanulmányban elvégeztük három Mecsek környéki, kevésbé ismert neogén rétegsor elemzését, ahol a tavi üledékek a felszínre bukkannak. Felhagyott homokbányákban tettünk terepi megfigyeléseket Szigetvár környékén, majd fácieselemzést végeztünk: nyolc fáciesegységet és négy fáciesegyüttest különítettünk el. A fáciesegyüttesek alapján elkülönítettünk deltamedrekben (CH), deltaág-elvégződésekben (TDC), torkolati zátonyokon (MB) és nyíltvízben (FF) zajló üledékképződést. Megállapítottuk, hogy három fő üledékképződési folyamat volt hatással a vizsgált rétegsorok képződésére. Ezek a delta síkságon lévő eltérő méretű medrekben zajló üledékképződés, a völgybevágódások kialakulása, valamint egy vízszintemelkedés hatására bekövetkező elöntés. A homokos, mederkitöltő egységekben két különböző mederméretet határoztunk meg. A nagyobbak deltaágak, míg a kisebbek deltaág-elvégződések és azokhoz kapcsolódó torkolati zátonyok. Az agyagos összlet kimélyülés hatására alakult ki a hullámzás által legyalult elöntési felszín felett. Az őskörnyezeti rekonstrukció arra mutat, hogy az összes feltárás rétegsora egy többszintű, összetett völgykitöltés során keletkezett. A völgybevágódást egy 15-20 méteres vízszintesés hozta létre, amely fokozatosan feltöltődött a vízszint emelkedésének ütemében. Ezekre a völgykitöltő üledékekre települ a fedő agyagos rész, amely mindegyik feltárásban hasonlóan jelenik meg, és egy elöntési esemény hatására jött létre. A vizsgált feltárásokban két fő szállítási irányt állapítottunk meg. Az egyik DDK-i, amely a völgybevágódás irányát mutatja és megegyezik a Pannon-tó selfperemének a területen megállapított épülési irányával. A másik NyDNy-i, amely a mellékvölgy alárendeltsége miatt eltérő a jellemző szállítási iránytól. A Pannon-tóból már ismert völgykitöltéseket összevetve a dél-zselici területen létrejött völgybevágódással megállapítottuk, hogy ezek egy, vagy akár több 15-20 méteres vízszintesési esemény hatására alakulhattak ki, melyek jellemzőek voltak a Pannon-tóra. Eredményeink hozzájárulnak a völgybevágódások, deltaág-elvégződések, torkolati zátonyok és tavi környezetben létrejött delták megismeréséhez, valamint a tavi vízszintváltozások hatásainak vizsgálatához.

Újlipótváros–Angyalföld: kiemelkedő geotermikus anomáliák és tektonikai értelmezésük hőszivattyús szondatesztadatok alapján

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Városaink földtani felépítéséről a legtöbb új földtani információt a nagy számban készülő, jellemzően 100–150 méter mély, geotermikus hőszivattyús fúrások alapján kaphatnánk. Sajnos ez többnyire csak elvi lehetőség, még a nagy méretű beruházások többségénél is csak a kőzethőmérsékleti adatok mérésére kerül sor. Anyagunkban az ilyen fúrásmezők tervezéséhez készülő termikus tesztelések hőmérséklet-alapállapot adatait gyűjtöttük össze és értékeltük a főváros XIII. kerületének a térségéből.

Újlipótváros alatt intenzív, felszínközeli, pozitív hőmérsékleti anomáliát mutattunk ki. A Váci út és a Dózsa György út sarkánál 120 m mélységben mért 66 °C kőzethőmérséklet Magyarország legmagasabb (forrásoktól független) geotermális gradiensét eredményezi.

A vizsgált területen ismert és korábban feltételezett tektonikai elemekkel nem volt magyarázható a jelenség. A hőmérsékletadatok alapján új tektonikus elemeket kell feltételezni. Értelmezésünk szerint a XIII. kerület két része, Újlipótváros és Angyalföld között éles tektonikai határ rajzolódik ki, amely a Budai Termális Vonal teljes vetőzónáját is érintheti. Adataink alapján a BTV fővetőjének a lefutása módosul, és a hozzá kapcsolódó hévízmegcsapolási terület is a folyómedernél jóval szélesebb zónára terjedhet ki. Továbbá Újlipótváros alatt egy eddig ismeretlen, a felszín közelébe felnyúló alap hegységi kiemelkedést valószínűsítünk. Ebből a kiaknázatlan földtani szerkezetből közvetlen fűtésre alkalmas hévíz lehet beszerezhető már 100–300 m mélységből.

A XIII. kerület északi felén, 30–90 méter között miocén üledékekben az előzővel ellentétes, negatív geotermikus anomália rajzolódik ki, ugyanis a kőzethőmérséklet a felszínközeli értékhez képest több fokkal alacsonyabb. Ez a jelenség több egymástól távolabb eső fúrásban, eltérő időben, eltérő műszerekkel vizsgálva is észlelhető volt. Véleményünk szerint ez a negatív anomália mesterséges eredetű, értelmezésére három teóriát állítottunk fel. Az első a városi jéggyár aktív hűtését tételezi fel, a másik kettő a felsőbb rétegek felfűtöttségéből eredezteti a mélység felé csökkenő hőfokokat.

Az adatok feldolgozása során nyert tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a jövőbeni geotermikusszonda-tesztelési jegyzőkönyvek tartalmának a pontosítására, a fúrási eredmények archiválására és a mély fűtési és a sekély hőszivattyús hűtési és fűtési célú építőipari projektek összehangolására.

A fénymikroszkóp rövid története és magyarországi használatának elterjedése a geológia területén

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Nem tudjuk biztosan, hogy kik és mikor készítettek nagyításra alkalmas eszközöket először, de amikor észrevették az emberek egyes természeti jelenségek ilyen hatását, majd ezek mintájára a megfelelő eszközt elő is tudták állítani, a végtelenül nagy, távoli és végtelenül kicsi világok csodáira vonatkozó emberi kíváncsiság ezen a területen is hihetetlen technikai fejlődést eredményezett. Jelen munkában csak a közelmúltig, az 1800-as évek végéig vázolom fel ezt a folyamatot a 4–5000 évvel ezelőtti, egyszerű hegyikristályból, üvegből vagy vízzel teli edény segítségével készített lencséktől az egyszerűbb, majd egyre bonyolultabb és egyre szebb képet adó mikroszkópokig. Eljutunk a polarizációs mikroszkóp és a petrográfia térhódításához és a legnagyobb magyar geológusok, Hantken Miksa, Szabó József és Zsigmondy Vilmos mikroszkóppal kapcsolatos tevékenységéhez.

In memoriam Dr. Géczy Barnabás

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Életének 97. évében, 2022. július 29-én, hosszú betegség után elhunyt Géczy Barnabás akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem paleontológus professzora. Géczy Barnabás 1925. augusztus 21-én a Békés megyei Dobozon született. Gyerekkorát is ebben a kis faluban töltötte. Anyai részről nagyapja, Göllner Antal a Wenckheim grófi uradalom intézője volt Dobozon. Nagyanyja, Voit Emma Bartók Béla elsőfokú unokatestvére volt. Édesapja, Géczy József ügyvéd, a Garamszeghi Géczy családból származott. A könyvek iránti szeretete már egész kicsi korában megmutatkozott. Iskolaévei alatt is rengeteget olvasott, és már ekkor elkezdte a könyvek gyűjtését, ami hosszú élete során több ezer kötetes könyvtárrá terebélyesedett. Érettségit Budán, a Várnegyedben működött Állami Mátyás Király Gimnáziumban tett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudomány egyetem Bölcsészettudományi Karára. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Dr. Kuti László

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Dr. Kuti László 1946. január 20-án született Szegeden. Ott érettségizett a Radnóti Miklós Gimnáziumban, majd a József Attila Tudományegyetemre járt, ahol 1969-ben földrajztanárként és geológusként végzett. 1977-ben doktorált. Első és utolsó munkahelye a Földtani Intézet volt. Az Intézetben az elmúlt ötven évben mindenki ismerte őt. Tudományos segédmunkatársként kezdte a Síkvidéki Osztályon, ahol kezdetben a Nagyalföld és különösen a tájegység felszínét borító, illetve felszínközeli képződményeket vizsgálta előbb Rónai András tanítványaként, majd utódjaként. Kidolgozta a síkvidék térképezésének egységes, hálózatban telepített földtani sekélyfúrásokon alapuló módszertanát, és páratlan eredményként ezzel a módszerrel sikerült az Alföld teljes területét az egységesen szerkesztett térképekkel lefednie. (folytatás a PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

A Földtani Közlöny friss közleményei - Wed, 2023/04/26 - 03:11

Események, rendezvények

  • Beszámoló a XI. Összegyetemi Terepgyakorlatról

Személyi hírek

  • OTKA kutatási támogatás

(folytatás a PDF-ben)

Nemesfémkutatások a Kelet-Mecsekben: egy új orogén aranyércesedés felfedezése a Mecsekalja-zónában

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

A török kiűzését követően, a 17–18. század fordulóján a Mecsek környéki településeken is megjelentek az ipari tevékenységekben jártas németajkú telepesek, akik a Mecsek erdeiben az első üveghuták létesítési munkálatai közben felfigyeltek a környék ércindikációira is. Levéltári dokumentumok igazolják ezeket a nemesfémkutatásokat, azonban mindezidáig tényfeltáró és a történeti kutatásokat összefoglaló munka nem született annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy valóban található-e a Mecsekben nemesfém-indikáció, illetve nemesfémérc. Amennyiben igen, a további modern szemléletű kutatások az érctípus meghatározására és genetikai modelljének pontosítására fókuszálhatók, illetve együtt a minőségi-mennyiségi paraméterek megadásával az ércesedés gazdasági jelentősége is körvonalazható. A fellelhető írott források kutatásával párhuzamosan tehát megindult a lehetséges ércindikációk felderítése a területen, mely eddig ismeretlen, a forrásokban sem említett nemesfém-ércesedés felfedezéséhez vezetett. Az elvégzett terepi és laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy az Ófalu térségében, a Mecsekalja-zónában feltáródó ópaleozoós, milonitosodott metamorf kőzetek (Studervölgyi Gneisz Formáció) olyan Au-Ag- Bi-Te szulfidos-telluridos ércesedést tartalmaznak, mely e kőzetek lepusztulásából származó miocén kavicsanyagban (Szászvári Formáció) is megtalálható. Az érces kavicsokon kívül a durvatörmelékes, folyóvízi eredetű Szászvári Formáció önálló aranyszemcséket is tartalmaz, mely szemcsék valószínű leg torlatos eredetűek. A torlatos arany zárványainak paragenezise szintén egyezést mutat az érces kavicsanyag és az Ófalu mellett kibukkanó metamorf kőzetek érces paragenezisével. A kutatási eredmények alapján tehát a Mecsekalja-zónában egy eddig teljesen ismeretlen, Au-Ag-Bi-Te elemegyüttessel jellemzett orogén aranyércesedés előfordulását azonosítottuk, melynek egy része lepusztult és áthalmozódott a Kelet-Mecsek kora miocén folyóvízi üledékgyűjtőibe.

Hantken Miksa és a tudományos névadás

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

A Földtani Közlöny 152/2. kötetében megjelent egy tartalmas tanulmány Hantken Miksa tudományos örökségéről (Görög et al. 2022), mely többek között összegyűjtötte az összes olyan taxonnevet, amit vagy Hantkenről neveztek el, vagy a jeles kutató tudományos névadói tevékenységével függ össze. Jelen írásommal az a célom, hogy kiegészítsem az említett cikket, és HANTKEN szerzőségével kapcsolatban néhány adatot tisztázzak. Mint az köztudott, a taxonnevek alkalmazhatóságát, érvényességét és a szerzőség kérdését a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (ICZN, magyarul ZNNK) tárgyalja. Az előbbi legújabb változata elérhető az interneten (www.iczn.org/ the-code/the-code-online); a magyar fordítás (ZNNK 1989) ugyan a kódex egy korábbi állapotát tükrözi, azonban az idevágó cikkelyek lényegében változatlan tartalmúak. Két kérdéskört tekintek át, az első egy eocén gastropodához (Turritella tokodensis), a második a bakonycsernyei jura ammoniteszekhez kapcsolódó nevezéktani problémákat tárgyalja.

Hazai miocén ferrodolomitok genetikai vázlata stabilizotóp-összetételük alapján

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

A döntően sziliciklaszt-üledékekkel kitöltött Pannon-medence miocén összletében a dolomitrétegek kevéssé ismertek. E dolomitok 0,1–2,0 m vastag, szürke, síkrétegződésű vagy rétegzetlen képződmények. Az 1980-as években mélyített, a medence magyarországi részét lefedő 18 fúrásban talált 95 vasas dolomitréteg stabil oxigén- és szénizotóp összetétele alapján három csoport különíthető el. Egyes esetekben a stabilizotóp-összetétel szisztematikus változása a mélységgel arra enged következtetni, hogy a sekély tavi öböl (lagúna), deltasíksági, esetenként medencelejtő és mély tavi környezetben kiülepedett mésziszap és esetleges szingenetikus dolomit képződésében jelentős szerepe volt a szervesanyag diagenezisének, így a bakteriális szulfátredukciónak (negatív, ≤ -5‰ szénizotópok) és a metanogenezisnek (pozitív, ≥+3‰ szénizotópok), de egyes minták esetében nem kizárható a meteorikus vagy mélyebb rétegvizek általi átkristályosodás sem (≤ -5‰ oxigénizotópok). Az adatbázis tartalmaz néhány idősebb miocén dolomitmintát is, amelyek adatai a diagenetikus fejlődés szempontjából (ti. metanogenezis) jól illeszkednek a pannóniai dolomitokéhoz.

A Magyarországon felfedezett bakteriális gáz és biodegradált kőolaj előfordulásának genetikája

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

A szerző áttekintést ad a primer és a szekunder bakteriális folyamatokról. A Magyarországon felfedezett bakteriális gáz-telepek többségét, amelynek metánja izotóposan igen könnyű a szénizotóparány-adatok alapján, a primer bakteriális folyamatok hozták létre. Ezek a gáztelepek 500–1500 m mélységben találhatók, és a Hajdúság, a Nagykunság területek és a Békési-medence kiemelkedett részein helyezkednek el. Tekintve, hogy a képződött bakteriális metán nemvolt elegendő a gázfázis létrehozására, a telepek létrejötte a medencerészek kiemelkedésének tulajdonítható. Néhány esetben a termogén metán járult hozzá a víz gáztelítettségének növeléséhez, amely a mélyen fekvő anyakőzetekből vertikálisan migrált a sekély tárolókba.

In memoriam Dr. Nemecz Ernő

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

Életének 102. évében, 2021. november 25-én elhunyt Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, geokémikus, mineralógus, krisztallográfus, egyetemi tanár, társulatunk egykori elnöke. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam Németh András

A Földtani Közlöny friss közleményei - Sun, 2023/01/01 - 03:13

2022. szeptember 12-én, 46 éves korában elhunyt Németh András geológus, a MOL kutatási szakértője. Andrást kedves, közvetlen természete, kiváló kapcsolatteremtő képessége és rendkívül kiterjedt kapcsolati hálója miatt nagyon sokan ismerték nem csak a vállalatnál, hanem a partner cégeknél és egyetemi körökben is. (folytatás a PDF-ben)

Pages