Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése - MTA előadóülés nov. 23-24.

Leírás: 

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya 
Meteorológiai Tudományos Bizottságának 
Légkördinamikai és Szinoptikus Meteorológiai Albizottsága, 
valamint Légkörfizikai és Levegőkémiai Albizottsága 

tisztelettel meghívja Önt

 

Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése – Pontosabb előrejelzés - biztonságosabb élet 
(43. Meteorológiai Tudományos Napok) 
című tudományos ülésre


Az ülés időpontja: 2017. november 23-24. (csütörtök-péntek) 

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet 

PROGRAM 
1. nap, 2017. november 23. 

Délelőtti program: 9.30 – 13.00 

Levezető elnök: Major György, akadémikus

Megnyitó: Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke 
Áttekintő előadások:
Present status about micrometeorology: Thomas Foken, University of Bayreuth 

Részletes mikrofizikai modell: új lehetőségek a felhőkben lejátszódó folyamatok tanulmányozására: Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet 

Mezometeorológia: cirkulációs rendszerek, jelenségek, előrejelzések
Horváth Ákos, Nagy Attila és Németh Péter, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium 

11.00 – 11.30: Kávészünet 

Skálafüggő nyomanyag-terjedési folyamatok: Bozó László, OMSZ 

Szennyezőanyag- és impulzus-transzport városi határrétegben: Kristóf Gergely és Füle Péter, BME Áramlástan Tanszék 

A városi hősziget jelenségköre és modellezési lehetőségei: Unger János és Gál Tamás, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 

Városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára: Gál Csilla Viktória, Dalarna University, Sweden 

Délutáni program: 14.00 – 17.00 

Levezető elnök: Gelencsér András

Poszterek (3 perces bemutatók) 

Levezeti: Mészáros Róbert, ELTE Meteorológiai Tanszék

 

Turbulenciamodellezés

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről: Balogh Miklós, BME Áramlástan Tanszék 

Új turbulencia parametrizációs eljárások az AROME modellben: Lancz Dávid és Szintai Balázs, OMSZ 

A Richardson-extrapoláció és alkalmazása a Dániai Euleri Modellben: Faragó István1, Havasi Ágnes1 és Zahari Zlatev2: 1ELTE Matematika Intézet; 2Aarhus University, Department of Environmental Sciences – 
Atmospheric modeling, Denmark 

A felszín szerepe Pannon-medence térségében a keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában: Ács Ferenc1, Mona Tamás2, Salavec Péter3 és Weidinger Tamás1: 1ELTE Meteorológiai Tanszék, 2MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, 3OMSZ 

15.30 – 15.45: Szünet 
 

Felhő- és csapadékkeletkezés

Mikrofizikai folyamatok zivatarokban, zivatarláncokban: Sarkadi Noémi és Geresdi István, PTE Földrajzi Intézet 

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése: Lábó Eszter1 és Geresdi István2: 1OMSZ, 2PTE Földrajzi Intézet

A domborzat és a rácsfelbontás hatása a legkorszerűbb regionális klímamodellek csapadékbecslésére: európai esettanulmányok: Torma Csaba Zsolt, ELTE Meteorológiai Tanszék; MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program 
 

Városi modellek

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében: Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita és Bartholy Judit, ELTE Meteorológiai Tanszék 

Új családtag a klímamodellezésben: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszköze: Zsebeházi Gabriella1 és Szépszó Gabriella1,2: 1OMSZ; 2Európai Középtávú Előrejelző Központ, Reading, Egyesült Királyság 

2. nap, 2017. november 24. 
Délelőtti program: 9.30 – 13.00 

Levezető elnök: Geresdi István

 

Alkalmazások – Időjárás-előrejelzés

Az AROME modell optimalizálása veszélyes időjárási helyzetek előrejelzéséhez: Szintai Balázs, Homonnai Viktória és Szűcs Mihály, OMSZ 

A WRF modell operatív alkalmazása a veszélyes konvektív folyamatok előrejelzéséhez: Nagy Attila, OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium 

Különböző modell megközelítések és UAS mérések a repülések korszerű meteorológiai támogatásához: Bottyán Zsolt1, Wantuch Ferenc2, Gyöngyösi András Zénó3, Kardos Péter4 és Tuba Zoltán1,5: 
1NKE Katonai Repülő Intézet; 2Nemzeti Közlekedési Hatóság, Légiközlekedési Igazgatóság; 3SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék; 4HungaroControl Zrt; 5Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály 
 

Légszennyezés-modellezés és előrejelzés

Levegőkémiai mérések és modellezés lokálistól regionális skáláig: Mészáros Róbert1, Leelőssy Ádám1, Lagzi István László2, Kovács Attila1 és Csapó Péter1:  1ELTE Meteorológiai Tanszék, 2BME Fizika Intézet 

A levegőminőség előrejelzés modellezésének háttere és gyakorlata az Országos Meteorológiai Szolgálatnál: Ferenczi Zita és Homolya Emese, OMSZ 

11.00 – 11.30: Szünet 

Városi légszennyeződés modellezése cloud-HPC infrastruktúrán: Horváth Zoltán, Fülep Dávid, Kocsis A. Tihamér és Liszkai Bence, SZIE Matematika és Számítástudomány Tanszék 

A látótávolság és aeroszol részecskék: Molnár Ágnes1, Imre Kornélia1, Tóth Ádám2, Kiss Gyula1: 1MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport; 2PE Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, Veszprém 

Mikrofizikai, kémiai és dinamikai mérések globálisan csatolt atmoszferikus kémiai modellek fejlesztéséhez: a StratoClim PROJECT: Jánosi Imre, ELTE Fizika Intézet 
 

Ökológiai és hidrológiai alkalmazások

A talajfelszín-bioszféra-légkör kölcsönhatások szerepe a növényprodukciós 
modellezésben
: Fodor Nándor1, Pásztor László1, Horváth Ferenc2, Czúcz Bálint2, Illés Gábor3 és Molnár András4: 1MTA ATK; 2MTA ÖK; 3NAIK-ERTI; 4AKI 

Szél hatása a sekély tavak hőmérsékleti rétegzettségére: Krámer Tamás, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 

Zárszó: Bozó László, akadémikus, a Földtudományok Osztályának elnöke